50 millió turista nem tévedhet, de sokan azért meglepődnek Kiotóban
Kiotó évente 50 millió turistát fogad, akik mind azért jönnek, hogy megismerjék a hagyományos japán kultúrát, építészetet, és hogy egy pillantást vethessenek azokra a híres gésákra. De aki járt már ott, tudja, hogy a valóság nem olyan, mint ahogy azt sokan elképzelik.
Egy japán internetes portál összeállított egy listát azokról a dolgokról, amikkel a helyiek összetörik a turisták illúzióit Japán ősi fővárosáról. A lakosok ugyanis késztetést éreznek arra, hogy ezekre a dolgokra emlékeztessék a gyanútlan turistákat. Nézzük miről is van szó.
1. Kiotó város valójában Kiotó prefektúrában van, így amikor valaki azt mondja, hogy kiotói, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a japán kulturális fővárosában él.
Magyarázat: Valóban, ha valaki olyan japánnal találkozik, aki azt mondjak kiotói, máris mindenki letámadja a város szépségével, a gésák témájával és hasonlókkal. Az olyan, mintha minden Veszprém megyei emberről azt gondolnánk, hogy Veszprém városában él. A helyiek ezt nagyon unják, így gyakran a turisták fejéhez vágják.
2. A legtöbb kiotói valójában nem ismer minden területet a városban, vagy a prefektúrában. A turisták ugyanis hajlamosak olyanok kérdezni (állításuk szerint rendszeresen), ami olyan helyre vonatkozik, amit nem ismernek. A prefektúrában számos gyönyörű templom van, de nem várható el a lakosoktól, hogy mindenki két lábon járó enciklopédia legyen, és történelmi ismeretekkel szolgáljon a turistáknak- mondják.
3. Nem minden a régi templomokról és klasszikus teaházakról szól. A helyiek úgy érzik, az emberek azt képzelik, hogy teljes ősi formájában él a város. A lakosok azt mondják: a Fresco szupermarket mindenütt már 30 éve jelen van, de olyan mintha senki nem venné észre. Az élet nem állt meg Kiotóban. Észre sem veszik, hogy a régi üzletek helyét már rég átvette a modern.
4. Kiotóban erőszakos harc dúl a turisták és a helyiek között a buszokon. A járatok minden kőnél megállnak, újabb és újabb turistákat vesznek fel, ami feldühíti azokat, akik munkába, vagy iskolába sietnek. „Lehetetlen normálisan utazni Kiotóban”- üzenik a helyiek a turistáknak elrettentésül.
5. Kiotónak egyedi címrendszere van Japánon belül, ami azt is jelenti, hogy egy kiotói cím szuper hosszú. Kiotó büszkélkedhet a leghosszabb postai címekkel.
Erre egy példa: 京都 府 京 都市 上京 区 智 恵 光 院 通 り 芦山 寺 上 る 西 入 る 西 社 町
Vagyis (angol átírással): Kyoto-fu (prefektúra), Kyoto-shi (város), Kamigyō-ku (kerület), Chiekouindōri Rosanji-agaru nishi-IRU, Nishiyashirochō (megközelítés -minek a közelében van, hol kell befordulni, melyik út stb.) Ha ehhez még hozzá jön a név is, akkor az néha csaknem 50 karakter.
A címezési rendszer miatt a turisták általában kiábrándulnak Kiotóból, ahonnan egy nyamvadt képeslapot is nagyon nehezen elküldeni, vagy fogadni.
6. Rengeteg olyan elnevezés van egyes helyekre, melyet a japánok egyszerűen nem tudnak elolvasni. Sok területen ugyanis megtartották a hely ősi nevét, vagyis elavult írásjegyek, írásmódok vannak jelen, és azok olvasási módjai is régiesek. Ezeket nem tudják megfejteni, így megtalálni is nagyon nehéz valamit, ha valaki turista. Ez sok borsot tör a kirándulók orra alá.
7. „Mindenhol gyönyörű gésákat lehet látni az utcákon.” Legalábbis ezt gondolják azok, akik még nem jártak ott. Az igazság viszont az, hogy az igazi gésák képzése, munkája nem látható, és a nap folyamán egy csomó szabályt kell követniük. Így sosem lehet őket látni a Starbucksban, vagy a McDonalds-ban.
8. Kiotó területi elhelyezkedése miatt az időjárás elég szélsőséges. Télen rettenetesen hideg van, nyáron pedig nagyon meleg. A turisták általában felkészületlenül érkeznek Kiotóba, aztán folyamatosan panaszkodnak. Vagy fáznak, vagy melegük van. Sőt az is előfordul, hogy rövidnadrágban érkeznek, 3 fokos időben.
9. És végül az utolsó, mely azokat a turistákat érinti, akik tényleg az ősi érdekességekért jönnek Kiotóba. Néhány utazó történelem professzort valószínűleg meg fog enni a sárga irigység, hogy az ottaniak olyan területen élik mindennapi életüket, ahol a történelem egy-egy darabkája úton-útfélen szembe jön velük. Mégis, egy olyan területről van szó, ahol ha építési munka folyik, akkor valószínűleg mindig lehet találni egy ősi leletet, vagy sírt, ami nagyban hozzájárulna a történelmi ismeretek bővítéséhez. De Kiotóban ennél fontosabb az új metróvonal kiépítése, vagy egy új szupermarket, valószínűleg Fresco építése. A rengeteg lehetőség, vagy lelet pedig elvész.
Ilyen egy turisztikai mágnes a valóságban. A rengeteg kulturális látványosság mellett akadnak tehát olyan dolgok Kiotóban, melyeknek nem mindenki fog örülni, vagy éppen csalódás okoz majd. De az is lehet, hogy a hely szépsége semmissé teszi ezeket a kis kellemetlenségeket. A helyiek pedig talán idővel mindenki számára világossá teszik, hogy mire számítson az ember, ha Kiotóba utazik.
(Fotó:GettyImages, Wikimedia)