Macskapiac és szemétlerakó lett Kadhafi palotáiból
A szétterpeszkedő palotaegyüttesből, ahonnan Kadhafi ezredes négy évtizeden át irányította Líbiát, szemétlerakó és kisállat-piac lett, miután 2011-ben a felkelők megdöntötték a líbiai elnök uralmát.
Parlagon hever ma Tripoli szívében a valaha rettegett Bab al-Aziziya épületegyüttes. Amíg Kadhafi hatalmon volt, a járókelők meglehetősen idegesen siettek el a rezsim erődítményszerű központja mellett. A Your Middle East munkatársának azt mondta a taxisofőr, aki odavitte, hogy akkoriban még a falakra is féltek felnézni – attól tartottak, hogy bármikor letartóztathatják őket.
A területet 1986-ban már érte amerikai légitalálat, négy évvel ezelőtt pedig a NATO bombái tarolták le. Csak romok állnak most ott, Kadhafi zöld padlójának maradványai, meg a paloták alatt húzódó alagút-rendszer ki- és bejáratai. Az emlékmű, amelyen egy gigantikus aranyszínű ököl zúz szét egy amerikai repülőgépet, szintén megrongálódott. Miszrátába vitték a felkelés során, amely kiszorította a hatalomból és megölte az elnök-ezredest.
Annak idején, a népétől biztonságos távolságra hatalmas falak mögött élt Kadhafi a feleségével, gyermekeivel, közeli tanácsadóival és testőreivel. Hírhedt beduin sátrai mellett, melyeket még külföldre is magával vitt, az épületegyüttesben valaha állatkert is volt, beltéri úszómedence, számtalan falfestmény diszítette, és még kis vidámparknak is szorítottak helyet a kertekben. Az elnök folyamatosan bővítette a helyet: kisajátította a szomszédok telkeit.
“Bab al Azaziya a Kadhafi-rendszer jelképe volt. Mára megsemmisítettük, a földdel tettük egyenlővé” – mondja a tripoli kormány turisztikai minisztériumának szóvivője. “Őt magát röviden említik ugyan a történelemkönyvek, de abból, amit ő képviselt, semmi nem maradt.” A felkelők sürgősen ledózerolták az épületeket, amint elfoglalták őket 2011 augusztusában.
A mégis megmaradt néhány házba hajléktalanok költöztek be, amikor már látszott, hogy az eredeti terv, vagyis hogy nemzeti parkká alakítsák az épületegyüttest, nem valósul meg. A falakat falfirkák és forradalmi jelszavak borítják, meg azoknak a felkelőknek a nevei, akiket az épületcsoport elfoglalása közben lőttek le.
Hasonló sorsra jutott Kadhafi többi háza is Szabhában, az ország északi részén. Bengáziban, ahol a felkelés kirobbant, és ahol az iszlamisták erőssége van ma, a kereskedők a több mint 10 hektáros területből piacot csináltak: madarakat, kutyákat és más házikedvenceket adnak-vesznek ott most a palota parkjában. Egyikük, egy 43 éves férfi azt mondja: jobb életben reménykedtek Kadhafi bukása után, és most itt állnak, a romok között. “Ez figyelmeztetés Líbia új urainak. Ha Kadhafi szabadságot biztosított volna nekünk, méltóságot és rendes megélhetést, akkor még mindig itt lenne.”
2012-ben az Egyesült Államok által terrorista csoportnak bélyegzett Anszar al-Saría foglalta el és tette meg főhadiszállásává a bengázi elnöki palotát. De aztán tavaly októberben szétlőtték az épületeket: a nemzetközileg elismert líbiai kormányhoz hű erők mértek rájuk légicsapást. Most szemétlerakónak használják: az önkormányzat ott égeti el a város háztartási hulladékát. “Nem is érdemel mást ez a hely” – mondja az újságírónak egy járókelő. “Líbia történetének sötét fejezetére figyelmeztet bennünket, sok-sok fájdalmas emléket hív elő.”
Fotó: A Bab al Aziziya most. Europress/AFP