Ki fizeti meg a brazil gazdasági visszaesés politikai árát?

 Brazília 2014-ben épphogy elkerülte a gazdasági visszaesést. A végső, hivatalos adatok szerint tavaly 0,1 százalékos GDP növekedés volt. De 2015-re már az elemzők legtöbbje 1 százalékos csökkenést jósol. A francia nagybank, a BNP Paribas Sao Paulo-i irodája azonban most átlépte e bűvös határt. Legújabb elemzésében 2 százalékos visszaesést prognosztizál, holott három hónappal ezelőtt még a BNP is az egy százalékos tábort erősítette. Ráadásul a francia bank 8 százalékról 9-re módosította inflációs előrejelzését. Márpedig a világ hetedik legnagyobb gazdaságában 1 százalék is számít. Az infláció pedig nem egy, hanem két és fél százalékkal tér el a kormány hivatalos várakozásától: e szerint 6,5 százaléknál nem lesz gyorsabb idén a pénzromlás üteme. A BNP szerint még nagyobb hangsúlyt kell kapnia a költségvetési szigornak. Tehát le kell faragni a közkiadásokból, „el kell felejteni” az adófékeket, növelni kell a bevételt, mert a központi kormány és a helyi kormányzatok deficitje egyre vészesebb méretű. Ennek persze politikai ára van: a közvélemény-kutatások szerint rohamosan csökken Dilma Rousseff elnök asszony (képünkön) népszerűsége. Az ő baloldali alapkoncepciójától tényleg távol állnak a megszorítások, de most nem tehet mást, a makrogazdasági mutatókat rendbe kell hozni, különben soha nem térhet vissza Brazília a korábbi növekedési pályára. 2015 hátralévő része nehéznek ígérkezik, hiszen közben hömpölyög és negatív gazdasági hatásokkal is jár a Petrobras botrány, nem beszélve a 2016-os riói olimpia igencsak költséges előkészületeiről.  (Fotó:AFP)