Olimpiai szembeköpősdi: folytatódnak a kilakoltatások
Nagyon úgy tűnik, hogy Rio de Janeiro 2016-os olimpiai felkészülését kísérő városrendezési projektjein dolgozó buldózerek az elkövetkezendő évek legnagyobb ingatlan bizniszei számára egyengethetik a talajt. Az olimpiát kísérő építkezések nyomán – amelyek papíron a festői Rio de Janeirót hivatottak még igézőbbé tenni a 2016-os játékokra a városba érkező turisták számára – a látképet rontó nyomornegyedek sokasága és lakóik tűnnek el sorban a masszív kilakoltatási kampányok során. Egyes felmérések szerint ez idáig mintegy 170 000 ember telepítettek ki Rio különböző favelláiból, avagy a politikailag talán korrektebb megfogalmazást használva, relokalizálták őket, a foci vébé és az olimpia szervezése során.
A favella-lakók egy részét már az áram- és a vízszolgáltatás megszüntetésével sikerül költözésre bírni, mások kisebb-nagyobb kártérítések fizetése után adják be a derekukat, azonban, ahogy azt a Vila Autodromo negyed csökönyös szomszédjai bizonyítják, akad egy olyan kisebbség, akiket csak nem sikerül kiebrudalni szegényes viskóikból.
Nem elég, hogy a szóban forgó Vila Autodromo megmaradt lakói még a felajánlott 1,5 millió dolláros kompenzáció ellenére sem hajlandóak maguk mögött hagyni a favellát, alig 500 nappal az Olimpiai Játékok megnyitója előtt – kilakoltatásuk ellen tiltakozva – nem átallottak lezárni Rio egyik legforgalmasabb közútját, nem kevés borsot törve a város lángeszű polgármestere, Eduardo Paes orra alá.
Történetesen ugyanis a riói városvezetést az olimpia sikeres levezénylésén jócskán túlmutató tervek vezérlik a favellákban. A legtöbb latin-amerikai metropoliszhoz hasonlóan az évek során Rio de Janeiro is némileg hektikusan szippantotta magába a vidékről a városba igyekvő néptömegeket, akik a város fölé magasodó ad-hoc bádogvárosokban telepedtek le. Furcsa módon azok a jó kilátással rendelkező negyedek, amelyek elhelyezkedésüknél fogva a mai Párizsban a Montmartre vagy Budapesten a Rózsadomb státuszával vetélkedhetnének, Rióban a Rocinha, a Pavão-Pavãozinho, Dona Marte vagy az Alemão névre hallgató favelláknak adnak otthon. Az olimpiai felkészülés vagy a vb körüli területrendezések pedig kiváló lehetőséget biztosítottak azon ingatlancápáknak, akik a nyomornegyedek helyére fényűző villákat és lakóparkokat, egyszóval gyümölcsöző ingatlanvállalkozásokat álmodtak.
A probléma abból adódik, hogy sok régi favella-lakó az 1988-as alkotmányban foglaltak szerint legalább 99 évre szóló tulajdonjogot kapott telkeire, és bár a kártérítések hatására a többség maga mögött hagyta otthonukat, egy maroknyi elszánt helyi továbbra sem hajlandó feladni mostani életformáját. Így a Vila Autodromo 30 utolsó lakosa sem, akik szerdán Rio egyik fő közlekedési ütőerét zárták le demonstrációjukkal.
“Szembeszállunk a terület kisajátításával, mert annak sem társadalmi haszna, se pedig jogi alapja nincsen. Számunkra az Olimpia nem egyéb egyszerű szembeköpésnél.”
– mondta a Vila Autodromo lakóit képviselő szervezet szóvivője.
Az sem sokat segített, hogy Eduardo Paes közterületnek nyilvánította a Vila Autodromót, és sürgette a megmaradt 58 ingatlan felszámolását. A helyi lakosok most kilakoltatásukat kockáztatják, amelyet elvben kísérhet a bíróság által megállapított kártérítés, amely lehetőség ellen egyébként a polgármester heves nyilatkozatokban kelt ki.
A lépés ellen tiltakozott a brazil építészeti intézet, számos civil szervezet és társadalmi mozgalom is, ez idáig minden siker nélkül. A riói önkormányzat szerint az “áttelepítések” a város modernizációjának szükséges velejárói, a Vila Autodromo területe pedig az Olimpiai Park biztonsági sávjának kiépítéséhez szükséges. A hivatalos verzióval ellentétben a lakók azonban tudni vélik, hogy a telkeken az olimpia után luxusvillákat építettnek majd a városvezetéshez közel álló ingatlanbefektetők. A helyiek oldalára állt számos emberi jogi szervezet is – köztük az Amnesty International is – arra hívva fel a figyelmet, hogy a kisajátítások és azt követő városrendezési tervek még a minimális átláthatósági követelményeknek sem felelnek meg.
A huzavona továbbra is folytatódik, a Vila Autodromo telkei után pedig már jóval piaci áruk feletti összegű kártérítésekről folynak a tárgyalások, amelyekre más kilakoltatások során még nem volt példa. Hogy mi lesz a jövője a renitens 58 teleknek, még korai volna megjósolni, azt azonban tudni lehet, hogy független szakértők szerint a két megarendezvényt kísérő “relokalizációs” eljárások mintegy 75%-ában a hatóságok a nemzetközi és a brazil normákat, illetve a helyiek jogait komolyan megsértve jártak el.(Fotó:AFP)