Így építkezik Kína Ruandában (helyszíni riport)
Jakaya Kikwete tanzániai elnök március közepén vette át (ismét) a Kelet-afrikai Közösség (EAC) soros elnöki tisztét, mely rotációs alapon jár körbe az öttagú regionális gazdasági közösség államfői között. Egyik első kijelentésével egyértelművé tette: a közösség egésze és valamennyi tagja számára a legfontosabb, hogy a fizikai és közlekedési infrastruktúra erőteljes tempóval épüljön tovább, ezzel pedig lehetőség nyíljon a még kiterjedtebb kereskedelmi, gazdasági együttműködésre. Tarrósy István írása.
A tengeri kijárattal nem rendelkező Ruanda határozottan támogatja az EAC ezen törekvéseit. Évek óta nagy hangsúlyt fektet a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésére. Nem csupán afrikai viszonylatban igaz, hogy közútjai szerte az országban színvonalasak, ugyanis egyes szakaszain egyszerűen a nyugati világ legjobb minőségét hozzák. Az ország szívcentrumában található fővárosból kiinduló utak mentén tucatjával olvashatjuk a hirdetőtáblákon, hogy azt az útszakaszt, építkezést, az út mellett található iskolát vagy adott esetben hivatalt melyik külföldi állam támogatásával valósította meg a ruandai kormány. Belga, német, francia, brit, amerikai, koreai pénzek lettek beépítve e dinamikusan burjánzó infrastruktúrába.
Míg közvetlen a népirtást követően az ország teljes éves bevétele szinte 100 százalékban a nemzetközi donorközösségtől érkezett, addig mára már 60 százalékot Ruanda saját maga termel meg, köszönhetően a szektorokra lebontottan is koherens fejlesztéspolitikájának és az ún. „home-grown solutions”, azaz saját, „házilag gyártott” ruandai megoldásoknak.
Kigali utcáit járva azonban a legszembetűnőbb mégis a kínai cégek szorgoskodása. Több nagy építő vállalat nyert el megbízásokat a ruandai vezetéstől. Köztük a Beijing Construction Engineering Group (BCEG) építi a főváros egyik új emblematikus épületét, a 2600 fő befogadására alkalmas multifunkcionális Kongresszusi Központot, mely néhány száz méterre található a parlament épületétől. A közel 35 ezer alkalmazottat foglalkoztató, 1953 óta működő, pekingi székhelyű kínai megacég számára nem ismeretlen az afrikai terep, ugyanis több afrikai országban tucatnyi projektet valósított már meg eddigi működése során. Tanzániában például ők építették fel a Benjamin Mkapa Nemzeti Stadiont, melyről már beszámoltunk egyik előző írásunkban. A több mint 300 millió dolláros beruházás tőszomszédságában még egy 292 szobás ötcsillagos szállodát is felhúznak.
Az 1983-ban Nankingban bejegyzett China Jiangxi Corporation for International Economic and Technical Cooperation (CJIC) szintén jelentős afrikai referenciákkal rendelkezik. Jelenleg Kigaliban több daruját is láthatjuk építkezéseken, köztük éppen a BCEG által megvalósuló kongresszusi központtal szemközti utcafronton egy modern üzletközpont építésénél. A közelmúltban Botswanában főiskolai épületet felhúzó, Etiópiában az egyenlítői-guineai nagykövetség épületét kivitelező, a Kongói Demokratikus Köztársaságban közutat építő nagyvállalat Kigaliban a kormány Speciális Gazdasági Fejlesztési Zónája (Special Economic Zone) és ipari parkjai által kínált kedvező feltételek okán is határozott szereplője a helyi infrastruktúra-fejlesztésnek.
A China Civil Engineering Construction Corporation (CCECC) vállalatot is jól ismerik a környéken, ugyanis 1984 és 1988 között akkori értékén egy közel 63 millió jüannyi (ma kb. 10 millió amerikai dollárnyi) beruházást valósítottak meg a fővárosban. A mindenki büszkeségének számító Amahoro nemzeti stadiont építették meg a ruandaiaknak. Az 1979 óta tevékenykedő óriásvállalat azonban vasútépítésben emelkedik a többiek fölé. A térség első nagyszabású projektjét, a Zambiát Tanzániával összekötő TAZARA vasútvonalat kivitelező cég 2010 és 2012 között nigériai, chádi és etiópiai vasútfejlesztéseket is bevállalt. Kisebbnek tekinthető épületegyütteseket, irodaházakat is megvalósító jelenléte Kigaliban is azonnal tetten érhető: mindig csak a darukon lévő rövidítéseket kell ellenőrizni, hogy megtudhassuk, éppen melyik kínai cég az építő.