Kirgizisztán nyugatra nyit: Moszkva után Brüsszelben a kirgiz elnök

Kirgizisztánnak csak kevés ásványi kincse van – ellentétben Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal -, ezért csak kisebb figyelmet kap a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok közül. Pedig a demokrácia állapota itt a legjobb annak ellenére, hogy távolról sem problémamentes a helyzet. 2010-ben súlyos zavargások voltak Kirgizisztánban: több százan meghaltak, ezrek sebesültek meg. Nagyon sokan kénytelenek voltak elmenekülni a lakóhelyükről. A nemzetiségi-vallási erőszak háttere mindmáig tisztázatlan, és sokan vannak börtönben, bár a bűnösségüket nem sikerült bizonyítani. Ennek ellenére az ellenzéki szervezetek és pártok működhetnek. Ősszel választást tartanak.

Ezt megelőzően azonban, még májusban Kirgizisztán belép az eurázsiai gazdasági közösségbe, melyben Oroszország játssza a legfontosabb szerepet. Putyin elnök eredetileg azt szerette volna, ha Ukrajna is belép ebbe a szervezetbe. Ezért vált feszültté a helyzet Ukrajnában, amikor Janukovics elnök ezt a megoldást támogatta, míg a nyugatbarát erők az Európai Unió és a NATO irányában tájékozódtak. Kirgizisztán kombinálni kívánja a kettőt: úgy erősíti a kapcsolatait Európával, hogy közben belép az eurázsiai gazdasági közösségbe. Amely nincs különösen jó bőrben, hiszen Oroszország számára komoly gondokat okoznak a nyugati szankciók éppúgy, mint a kőolaj és a földgáz alacsony ára. Ez utóbbi akár előnyös is lehetne Kirgizisztánnak, csakhogy rengeteg kirgiz polgár dolgozik Oroszországban, és az ő hazautalt pénzük fontos az egész nemzetgazdaságnak. A nyugati nyitás tehát kényszer is Kirgizisztán számára, mert saját erőből aligha tudja megoldani problémáit ez a kis közép ázsiai állam, melynek elnöke most Brüsszel vendége.