Négy kínai munkás vesztette életét pénteken éjjel a délnyugati, Jünnan tartományában, amikor egy mianmari MiG-29-es repülőgép kínai területre dobott le bombát. A bomba egy Lincsang város közeli cukornádültetvényen csapódott be, az ott dolgozók közül négy embert megölt, további kilencet pedig megsebesített. Liu Csö-min kínai külügyminiszter-helyettes az incidens alapos kivizsgálását követelte a mianmari hatóságoktól, valamint a kínai-mianmari határtérség stabilitásának helyreállítását.
Ez nem az első ilyen határincidens a térségben, ugyanis mióta a mianmari (burmai) kormány hadműveletet hajt végre a térségben lévő kokangi szeparatisták ellen, már történt több hasonló eset. Március 10-én szintén a mianmari légierő kínai területre dobott le egy bombát, ami bár nem követelt halálos áldozatokat, de károkat okozott egy kínai épületben. Március 8-án pedig egy kokangi lázadók elleni hadművelet során a kormányerők átlőttek a határ kínai oldalára, és a tüzérségi lövedék kínai lakóházba csapódott be. Peking azóta többször megkérte a mianmari kormányt, hogy vizsgálja ki az incidenseket, és tegyen meg mindent, hogy a jövőben elkerüljék azokat.
A kokangi térségben február 9-én rendkívüli állapotot vezettek be, miután kiújultak a harcok, és több mint 30 ezer civil menekült át Kína Jünnan tartományba. Az összecsapások a mianmari hadsereg és a MNDAA (Mianmari Nemzeti Demokratikus Szövetségi Hadsereg) nevű, főleg kínai etnikumú harcosokból álló szeparatista csoport között folynak, de maga Peng Jiasheng parancsnok 2009-ben megtiltotta a kínai állampolgárok csatlakozását. Habár Peking hivatalosan nem támogatja a szervezetet, de a határ mentén élő kínaiak, valamint üzletemberek és egyes katonai parancsnokok – akik ellen jelenleg per zajlik Mianmarban – titokban különféle segítséget nyújtottak az MNDAA-nak.
A Kína-szakértők és elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a súlyosbodó konfliktus és az arra adott kínai válaszok “nagyon jelentő s próbatételt” jelentenek Peking számára. Az eredmény egyrészt kihathat Kínának a délkelet-ázsiai országokkal fenntartott viszonyára, különösen a szigetvitákra, valamint jelentős romlást idézhet elő a korábban nagyon stabilnak tűnő kínai-mianmari kapcsolatokban. Ezenfelül könnyen komoly belpolitikai következményei lehetnek az incidensnek: erősödhet a kínai nacionalizmus, és akárcsak a kínai-vietnami és kínai-japán incidensek esetében, itt is számítani lehet nagyobb tüntetésekre. Ezeket a megmozdulásokat a kínai vezetés hallgatólagosan támogatja ugyan, mivel a lakosság így vezeti le a felgyülemlett feszültséget, de igyekszik kordában is tartani azokat, nehogy túlságosan megrontsák a viszonyt az adott országgal, vagy pedig a Kínai Kommunista Párt elleni tüntetésekbe csapjanak át a megmozdulások.
A kép forrása: Europress/AFP