Írtunk már arról korábban, hogy sok fiatal lány él Japánban, akik szívesen ismerkednek külföldi férfival, azaz gaidzsinnal (外人 – a külső, kinti és az ember írásjegyek összetételéből). Hogy miért, az IDE kattintva olvasható. A japán Madame Riri nevű blogger, aki sok esetben a japán és a nyugati emberek kapcsolatával foglalkozik, összegyűjtötte a 6 leggyakoribb reakciót a következő mondatra: a férjem külföldi.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi házasságok száma növekszik az országban, a nők ismerőseinek, barátainak megítélése általában ugyanaz. Ezeket a mondatokat már unják azok a feleségek, akiknek külföldi férjük van. A reakciók azonban komoly társadalmi háttérinformációkkal szolgálnak, amit ki is fejtünk.
-A férjem külföldi-
1. Jóképű?
Legnagyobb többségben azok vannak, akiknek ez az első reakciója. A legtöbb nő manapság romantikus drámákat néz, amikor csak teheti. Ezekben a filmekben a legizgalmasabb pillanat, amikor a főhősnő egy sármos külföldi pasival randizik, így sokan külsejük alapján ítélik meg a férfit, aki elérte, hogy japán felesége legyen. Ha a férfi jól néz ki, akkor érthető, hogy miért ment hozzá a japán hölgy. Ellenkező esetben már furcsa. Ezen kívül, ha a férj jóképű, máris izgalmas és romantikus hangulatban folytatódik a beszélgetés, mert a kíváncsi ismerős már csak egy jó sztoriként tekint a kijelentésre. Hogy amúgy milyen a kapcsolat, nem igazán számít. Ebből is látszik, hogy a külföldi férfiak megítélése Japánban még gyerekcipőben jár, és az irántuk érzett vonzalom csupán külsőségről szól, illetve az izgalmas új élményekről. Azok, akik így reagálnak nem tudják elképzelni, hogy a kulturális különbségek áthidalhatók egy kapcsolatban.
2. Hol találkoztatok?
Ez is igen gyakori reakció. Ha nekem japán feleségem lenne valószínűleg tőlem is ezt kérdeznék. Ez a reakció reális, és ésszerű, ámbár felfedezhető benne, hogy egy átlag japán nem igazán tudja, hogy hogyan vannak jelen a külföldiek az életükben. Ők hajlamosak azt hinni, hogy a külföldieknek van egy sajátos környezetük, valahol, ahol meg lehet találni őket. Mintha minden külföldi egy hangyaboly része lenne, ami egyszerre mozog. A félvér gyerekektől is rendszeresen megkérdezik az iskolában: „szüleid hogyan ismerték meg egymást?” Talán nem is hajlandóak észrevenni, hogy a külföldiek körülöttük vannak?
3. A szüleid megengedték?
Elérkeztünk a legérdekesebb ponthoz: a szülői nyomáshoz. Bár a fiatalok körében már tapasztalható a külföldiek iránti érdeklődés, a konzervatív szülők ezt nem mindig nézik jó szemmel. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy fiatal lány lelkiismereti dilemma nélkül gondoljon arra, hogy a férfit majd bemutatja szüleinek. A szőlők is félnek attól, hogy a lány egyszer egy külföldit hoz haza. A hagyományos japán elképzelés szerint a férj legyen japán, dolgozzon tisztességesen. Ez a normális. A szülőkkel való vita során a dologból lehet komoly eltiltás, de még kitagadás is, amikor a szülő nem tudja elfogadni lánya döntését. „És mit reagáltak a szüleid, mikor megtudták, hogy gaidzsin a fiúd?” A leggyakoribb kérdések egyike, mert szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szülők inkább negatívan állak ehhez, mint pozitívan. A felvilágosult szülők is sokszor inkább üzleti érdeket látnak a dologban, ha egyből beleegyeznek a házasságba. Ez persze a nagy átlag, vannak kivételek, akik lányuk boldogságát tekintik elsődlegesnek. Ritkán persze az a kérdés is előkerül, hogy mit gondol a külföldi férj családja arról, hogy japán nőt vesz feleségül? Talán mi magunk is kitalálhatjuk a választ.
4. Gaidzsin-fan vagy?
A megbélyegzés szintén nem újdonság Japánban, de ezt máshogy kell érteni, mint ahogy elsőre gondolnánk. A japán társadalom felépítése hierarchián, és egyben csoportszemléleten alapszik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos helyeken, helyzetekben a csoportban betöltött szerepünk határoz meg minket. Ha például a japán főnököm felettem áll rangban, de bekerülünk egy továbbképzési csoportba, ott már mindketten a csoport tagjai vagyunk, és a főnök beosztott viszony átalakul, sőt olyan is elfordulhat, hogy megfordul. Persze kizárólag a csoporton belül. Azokat, akiknek külföldi barátaik, esetleg férjük/feleségük van, abba a csoportba sorolják, akik nagyon kedvelik a külföldieket. Rengeteg társadalmi csoport létezik, amivel meghatározzák az embereket, attól függően, hogy ki mit kedvel, szeret, mi a hobbija stb. Ha valaki úgymond külföldi fan, és életét a Nyugat határozza meg, akkor nem lepődik meg senki azon, hogy külföldi házastársa van. „Igen, ő ilyen külföldi-párti. Hát ezért.” Ezzel könnyen magyarázható a helyzet. A csoportok ezt elfogadják, nincs diszkrimináció. A megbélyegzés nélkül nehéz lenne elfogadni, hogy egy véletlen találkozás is vezethet nemzetközi házassághoz. Ma már olyan csoport is van Japánban, amelynek tagjai kifejezetten külföldiekkel keresnek kapcsolatot. Persze valójában az a japán, aki külföldivel is házasodna, nem zárja ki, hogy egyszer mégis japánnal köti össze életét. Ők azok, akik a szerelmet keresik, mindegy, hogy az illető honnan származik.
5. Úú, egy kicsit akkor beszéljünk angolul!
Ahh…a legtipikusabb. Miért gondolja minden japán, hogy ha külföldiről van szó, akkor az csak angolul beszélhet. Amikor én voltam Japánban, hozzám is folyton angolul szóltak, és nem azért, mert azt hitték amerikai, vagy angol vagyok, vagy mert ők nem tudnak más nyelvet, hanem mert az az általános elképzelés, hogy aki külföldi, az angolul beszél. Persze erről a külföldiek is tehetnek, mert ők meg azt gondolják angol tudásukkal bárhol elboldogulnak a világban, így Japánban is az angolt használják mindenkor, hiába nem értik. Szóval, ha Japánban járunk ne lepődjünk meg, ha mindenki azt fogja gondolni, hogy angolul beszélünk, akárhonnan is jöttünk. Az már csak hab a tortán, és szinte nevetséges, hogy az angolul szinte semmit nem értő japánok, angolul próbálnak velünk beszélni. Amúgy az angol szavak használata ma menőnek számít, bár azoknak eljapánosított alakját használják. A globalizáció így érthető tetten.
6. Akkor a gyereketek félvér? Aranyos?
Ezt is sokan kérdezik meg a japán feleségektől, akiknek külföldi férje van. Minden japán azt gondolja, hogy a félig japán félig külföldi gyerekek egyszerűen gyönyörűek. Sok japán híresség ezzel az egzotikus külsővel érte el sikereit. Erről is készítettünk összeállítást, amit IDE kattintva lehet megnézni. Őszintén szólva mindegy is, hogy hogy néz ki valójában az a gyerek. „Félvér, biztos nagyon csinos/jóképű lesz”- gondolják mások. És higgyük el, ha így lesz, akkor a gyerek nagy népszerűségnek örvend majd.
Nos, azok számára, akik rendszeresen megkapják a fenti kérdéseket, egy idő után nagyon idegesítő lehet a sok furcsa sztereotípia, de végső soron érthető. A japán társadalom csak most kezdi felismerni maga körül a világot, amit még érdekesnek talál, de már közeledik is hozzá. Időt kell nekik adni. Azok, akik japánnal kötnek házasságot, jobb ha felkészülnek hasonló kérdések sorozatára.