A diplomáciai feszültséget az váltotta ki, hogy a nigériai kormány nemrég azt közölte: Goodluck Jonathan elnök telefonon egyeztetett a marokkói uralkodóval a két ország közös érdekeiről és aggodalmairól. A marokkói vezetés azonban határozottan cáfolta a telefonbeszélgetés tényét, és közlemény formájában tudatta, hogy a király valójában „elutasította” a nigériaiak kezdeményezését.
A marokkói külügy jelezte, hogy VI.Mohammed elsősorban azért mondott nemet a beszélgetésre, mert a jelenlegi nigériai vezetés „ellenségesen viszonyul a nyugat-szaharai kérdéshez és szent arab-muszlim ügyekhez”. Emellett a marokkói uralkodó el akarta kerülni azt a látszatot, hogy bármilyen módon is belefolyik Nigéria belső ügyeibe, különösképpen a jelenleg zajló elnökválasztási kampányba. A nigériai külügy viszont továbbra is azt állítja, hogy a beszélgetés megtörtént a két vezető között, és tagadja, hogy a marokkói uralkodó „lepattintotta” volna Goodluck Jonathan elnököt.
Nigéria jelenleg rendkívül szorongatott helyzetben van. Az ország északkeleti részén háború zajlik a Boko Haram szélsőséges iszlamista lázadó- és terrorista szervezettel, amely hat éve azért küzd, hogy létrehozza saját iszlám államát. A rossz biztonsági helyzet és az állandó terrorfenyegetettség miatt a nigériai vezetés arra kényszerült, hogy áprilisra halassza az eredetileg februárra tervezett választásokat. A halasztás azonban komoly nemzetközi felháborodást váltott ki, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok részéről, amely kilátásba helyezte az országnak szánt támogatások felfüggesztését is, ha nem bonyolítják le mielőbb a sorsdöntő választásokat.
A háborús helyzet ellenére a szemben álló politikai felek gőzerővel kampányolnak. A kormányzó párt és az ellenzéki All Progressives Congress pedig mindent bevet annak érdekében, hogy megnyerjék az ország muszlim lakosságának támogatását. A kampány során mindkét fél próbálja kihasználni a „vallási kártyát”, hogy növelje támogatottságát. A muszlim szavazókra azonban elsősorban Goodluck Jonathan elnöknek van szüksége, akinek a népszerűsége sokat romlott a Boko Haram-krízis kitörése óta. Jonathan ráadásul keresztény, aki délről származik. A muszlimok többsége pedig nem örül annak, hogy ismét versenybe száll az elnöki székért.
Goodluck Jonathan 2010 májusában lett az ország elnöke, miután Yar’Adua államfő súlyos betegségben elhunyt. Jonathan akkor alelnök volt az északról származó muszlim Yar’Adua mellett. Az elnök halála miatt az alkotmány értelmében ő vette át az ország irányítását és a 2011-es elnökválasztáson a szavazatok 59 százalékával ő is maradt az államfő. Jonathan személye már akkor is megosztotta az országot. A kormányzó párton belüli ráadásul hallgatólagos megállapodás van arról, hogy a keresztény déliek és a muszlim északiak felváltva adják az elnökjelöltet. Az északiak azért is csalódtak Jonathanban, mert korábban azt mondta, hogy nem áll szándékában indulni az idei megmérettetésen. A muszlimok ráadásul azért is háborognak, mert szerintük a 90-es évek óta hatalmon lévő PDP-nek Jonathan helyet egy muszlim politikust kellett volna indítania az idei elnökválasztáson. A párton belül is sokan ellenezték Jonathan elnök újrajelölését, ezért számosan kiléptek és új pártot alapítottak.
A nigériai elnök jelenlegi első számú kihívója Muhammed Buhari volt tábornok, aki 1983-ban puccsal került hatalomra, majd két évvel később Babaginda vezetésével szintén egy puccs vetett véget elnökségének.