Kettős csapás: humanitárius katasztrófa fenyeget Madagaszkáron
Politikai válság, gazdasági összeomlás, sáskajárás és pestis-járvány után most áradások pusztítanak, és súlyos éhínség szedi áldozatait Madagaszkáron.
A madagaszkári Vöröskereszt jelezte, hogy az időjárási előrejelzések szerint további heves esőzések várhatóak a szigetországban, amelyen január közepén egy pusztító trópusi vihar söpört végig. A szélsőséges időjárás hatalmas károkat okozott. Az ország vízhálózatának jelentős része tönkre ment és körülbelül 4800 ház semmisült meg a pusztító viharban. A szigetország fővárosában, Antananarivóban és környékén a legsúlyosabb a helyzet, ahol a heves esőzések áradásokat idéztek elő, ami miatt 35 ezer ember kényszerült otthona elhagyására. A legutóbbi hivatalos adatok szerint az árvíz legalább 25 ember életét követelte. Súlyos problémát jelent még a Sisaony gátszakadás, aminek következtében legalább 6500 hektárnyi termőföld, főként rizsültetvény került víz alá, elpusztítva az idei termést.
A helyi Vöröskereszt jelezte, a várható újabb esőzések miatt félő, hogy az árvíz sújtotta területeken emelkedni fog a vízszint, ezért 22 településen a legmagasabb fokú riasztást rendelték el, hogy még időben kimenekíthessék az ott élő embereket. Közben a helyi katasztrófavédelem a Vöröskereszt és a Vörös Félhold segítségével önkénteseket toboroz az árvízkárosultak megsegítésére. Emellett 80 menedéket állított fel a károsultak számára Grand Tanában. Közben a PIROI regionális szervezet 57 tonnányi segélyt szállított az országba. A környező államk pedig a madagaszkári civil szervezeteken keresztül próbálnak segítséget nyújtani.
Az árvíz sújtotta területeken komoly járványveszéllyel is számolni kell – közölte a Vöröskereszt. A még súlyosabb humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében az érintett területeken a segélyszervezetek munkatársai felvilágosító kampányt indítottak, hogy felhívják a figyelmét a mindennapi higiéniai szabályok szigorú betartására. Emellett folyamatosan palackozott ivóvizet és fertőtlenítő szereket osztanak szét a helyiek körében, ezzel is megelőzve egy esetleges járvány kitörését. Az egészségügyi szakértők elsősorban a kolerától tartanak, ami fertőzött víz útján terjed. A Vöröskereszt azonban jelezte, hogy a pestis-járvány további terjedésétől is tartani kell, ami 40 ember életét követelte tavaly.
Közben az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) jelezte, hogy az ország déli részén is elkeserítő állapotok uralkodnak, ott élelmiszerhiány lépett fel a szárazság miatt. Az aszály miatt a helyi földműveseknek nincsen mit betakarítaniuk. A helyiek pedig már szinte felélték az élelmiszerkészleteiket. A WFP közölte, hogy körülbelül 200-300 ezer embert érint az éhínség. A gyerekek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Délen szinten minden második kiskorú alultáplált. Az élelmiszerhiány miatt eddig 16 gyermek halt meg. A WFP szerint a helyzet rendkívül súlyos ezért felszólította a főként nyugati donor országokat, hogy küldjenek segélyeket a térségbe a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.
Madagaszkár 22 milliós lakosságának 70% mélyszegénységben él. Az UNDEP által minden évben elkészített Human Development listáján felsorolt 187 országból a szigetország a 155-dik helyen szerepel. Komoly problémát jelent az ország számára, hogy a 2009-es politikai válság miatt a gazdaság gyakorlatilag teljesen padlóra került. A politikai bizonytalanság miatt pedig a külföldi befektetők többsége kivonult az országból. Az ország gazdasági fejlődése ezért megtorpnat. A szükséges beruházásokra pedig nincsen pénz.
Fotó: Gettyimages