Washington a Fehér Ház szóvivője útján bejelentette, hogy szerinte a venezuelai kormány az emberi jogokat sértő magatartásával veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, illetve, hogy az Obama kormány beutazási tilalmat rendel el hét venezuelai tisztviselő ellen, és embargó alá vonja amerikai bankokban letétbe helyezett pénzüket. Tiltólistára került többek között a nemzeti gárda volt parancsnoka, Justo José Noguera Pietri, Katherina Nayarith Haringthon Padron ügyész és a fegyveres erők több magas rangú tisztje is. Eközben Nicolás Maduro belügyminiszternek nevezte ki az USA által szankcionált Gustavo González Lópezt, aki ez idáig az ország hírszerzését vezette.
Az Egyesült Államok szerint a venezuelai kormány közvetlen veszélyt jelent az USA pénzügyi rendszerének stabilitására is, következésképpen tehát potenciálisan a dél-amerikai országot sújtó korrupciót is nemzetbiztonsági fenyegetésként értékeli Washington. Azt azonban nem fejtette ki bővebben a Fehér Ház, hogy miben merül ki pontosan a fent említett fenyegetés.
A hétfőn aláírt rendelet egyébként a tavaly december 18-án elfogadott, az “emberi jogok és a venezuelai civil szféra védelméről” rendelkező törvény jogi alapjaira épít, amelyek feljogosítják Washingtont arra, hogy az emberi jogok ellen vétő venezuelai tisztviselőket szankciók alá vonják. A Fehér Ház szóvivője, Josh Eanest arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a venezuelai kormány, hanem konkrét személyek elleni szankciókról van szó, valamint elmondta, hogy:
“Az USA kormánya sajnálatosnak tarja, hogy míg Washington kapcsolatai minden latin-amerikai országgal a kölcsönös politikai nyitás és közeledés irányába mutatnak, addig Venezuela éppen az ellenkező irányba tart”.
Mindezek ellenére Caracas sietett megjegyezni, hogy a mostani szankciók nem jelentenek egyebet, mint az USA által Venezuela ellen vívott gazdasági háború újabb fejezetét. Miközben a venezuelai ellenzék feszülten várja, hogy vajon az intézkedések nyomán megremeg-e a Maduro-kormány hatalma, addig az oficialista politikusok arra mutattak rá, hogy a szankciók csak tovább nehezítik a gazdasági válság nyomán amúgy sem éppen egyszerű helyzetben lévő lakosság életét.
Míg az elemzők egy része szerint a szankciók komolyan befolyásolhatják Venezuela gazdasági és politikai stabilitását, mivel a dél-amerikai ország kivitelének 51%-át az USA-ba irányuló olajexport adja, addig más szakértők úgy vélik, hogy Washington diplomáciai háborúja kifejezetten jól jön az év végi törvényhozási választásokra készülő Maduro kormányának, amely most az északi nagy testvér személyében kitűnő ellenségképet kapott, akit felelőssé lehet tenni az országot sújtó gazdasági problémákért.
Washington egyébként jelenleg 20-30 ország – köztük Ukrajna, Dél-Szudán, Jemen, Líbia és Szomália – esetében él a Venezuela ellen most foganatosított szankciókhoz hasonló diplomáciai megoldásokkal.