2014-ben már nem India volt a világ legnagyobb fegyverimportőre: a dél-ázsiai ország 5,8 milliárd dollárt költött a hadseregére, miközben Szaúd-Arábia 6,5 milliárd dollárt. Dacára az alacsony olajárnak, a rekordméretű deficitnek (39 milliárd dollár) és a szociális kiadásoknak, Rijád azt tervezi, hogy idén még inkább fokozza a fegyverimportot. A szaúdi vezetés körülbelül 10 milliárd dollárt fog költeni a hadsereg fejlesztésére, vagyis 52 százalékkal többet, mint tavaly, és a hetedét annak, amennyit az egész világ költ fegyvervásárlásra.
A legnagyobb fegyverellátó az egész régióban az Egyesült Államok. 8,4 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket a térség államainak, a legnagyobb vásárló Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek voltak. 2014-ben a két ország együttesen 8,7 milliárd dollárért vett fegyvert, többért, mint egész Nyugat-Európa. 2013-ban a legnagyobb (nyilvános) fegyvervásárlási egyezményt Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok kötötte meg: Rijád 6,8 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket. 1,000 GBU 39-B “bunker busters”-t, 1,500 nagy hatótávolságú légvédelmi rakétát, de V-22 Osprey szállítógépet is ígértek az arab monarchiának. 2014-ben kezdődött meg a 84 darab amerikai F-15-ös vadászgép szállítása a Perzsa-öböl menti országba, amiről még 2010-ben egyeztek meg a felek.
Szaúd-Arábia már 2013-ban a negyedik helyet foglalta el a védelmi kiadások terén, s 2014-ben ismételten sikerült megtartania ezt a helyet. Rijád a védelmi célokra 59,6 milliárd dollárt fordított, megelőzve ezzel Nagy-Britanniát (57 milliárd USD) és Franciaországot (52 milliárd USD). Rijád elsősorban az Iszlám Állam térnyerése miatt növeli ilyen elképesztő ütemben a védelmi kiadásait. Az egyik legnagyobb és legköltségesebb projekt az, hogy 900 kilométernyi kerítés fog „leereszkedni” az iraki-szaúdi határra. Ez lesz a “Szaúdi Erőd”. Mintegy nyolc parancsnoki központ, 32 „gyors reagálású katonai és határőr támaszpont”, 38 átjáró, 78 monitor, több tucat ellenőrző jármű (köztük drónok) és 50 radar lesz ezen a vonalon, amely Hafr Al Batintól egészen Turafig fog húzódni.Ezenfelül egyre többet költenek a rendőrségre, a terrorelhárításra és az állampolgárok megfigyelésére is.
Ezzel párhuzamosan Rijád Irán növekvő szerepe miatt is fontosnak tartja a fegyverkezést. A Perzsa-öböl országai – hasonlóan Izraelhez és a nyugati államokhoz – attól tartanak, hogy Irán atomprogramja valójában nukleáris fegyverek kifejlesztését célozza, és siker esetén Teherán jelentős előnyre tenne szert a régióban. Szaúdi atomprogramról nem tud a világ, a monarchia inkább elképesztő méretű fegyverkezési versennyel kívánja kompenzálni a hátrányt, és “elrettenteni” a perzsa államot. Hogy Irán lehetőleg ne avatkozzon be a regionális eseményekbe, például a jemeni válságba.
A kép forrása: Europress/AFP