Kínai fejtörő-tulajdonos lehet a földhasználó?

És persze nagy horderejű politikai problémáról is szó van. Amikor 1949-ben Kínában hatalomra kerültek a kommunisták, a föld a kommunák, vagyis a helyi termelői közösségek tulajdonába kerültek. 1978-tól aztán a Teng Hsziao-ping által beindított reformok során a kínai parasztok földhasználati, megművelési jogot kaptak, de a föld, hivatalosan továbbra is az adott település vagy bizonyos helyeken az állam tulajdonában maradt. Az utóbbi évtizedekben Kína rohamtempóban urbanizálódik, sok vidéki költözik a nagyvárosokba. Aztán iparosodik a vidék is. Mindez telekügyletekkel jár. Csakhogy most egy városba költöző vidéki nem tudja eladni a földet a tényleges új tulajnak. Minden ügylet a helyi önkormányzatokon keresztül zajlik. És ez a korrupció melegágya, hiszen a tisztségviselők irreálisan alacsony árat kérnek, ebből alig jut valami a tényleges tulajdonos földművelőnek, viszont az új tulaj vastag borítékot csúsztat a helyi vezető zsebébe. Most a kínai politika legfelső szintjén is elkezdődött a gondolkodás, hogy ezeken az állapotokon változtatni kell. Egyelőre csak a jelenlegi helyzet értékelésénél tartanak, az új szabályok kidolgozása a jelek szerint még időbe telik. Kényes kérdésről van szó, mert egyfelől valóban szükség van olyan viszonyok megteremtésére, amely az egész társadalomnak hasznos, másrészt viszont az új szabályokkal fontos bevételi forrástól esnének el a helyi kiskirályok, akiknek azért van még komoly lobbi erejük. (Fotó:AFP)