Az argentin kormány közleményében arra hivatkozik, hogy a Nisman által az elnökasszony ellen megfogalmazott vádak minden logikai és jogi alapot nélkülöznek, ami világossá teszi, hogy az ügyész célja Cristina Fernández (képünkön) politikai ellehetetlenítése volt. Halála előtt nem sokkal Alberto Nisman azzal gyanúsította az államfőt, hogy szándékosan hátráltatta az 1994-es Buenos Aires-i AMIA zsidó központ elleni robbantásos merénylet körülményeinek kivizsgálását.
Nisman halála után a Cristina Fernández elleni vádakat Daniel Rafecas bíró ejtette, döntését két, még Nisman által szignózott dokumentumra alapozta, amelyekre az ügyész széfjében bukkantak a nyomozók. A 2014 decemberében és 2015 januárjában keltezett anyagok tanúsága szerint az ügyész valójában a közvélemény által ismert állásponttól gyökeresen eltérő következtetésekre juthatott az AMIA-robbantás kivizsgálása során.
“Az a tény, hogy Nisman két különböző hipotézist vizsgált, amelyből két egymásnak ellentmondó következtetést vont le, az derül ki, hogy az ügyész célja a kormány politikai lejáratása lehetett” – áll Rafecas döntésében.
Nismant még január 18-án találták holtan lakásában, órákkal az ügyész a törvényhozási meghallgatása előtt. Az ügyész halálának pontos körülményeire ez idáig még nem derült fény.