A kétszínű Marokkó című kötet szerzője, Fülöp T. Mariann állítja, könyve egy riportkötet, amely Marokkó különböző szegmenseiről, többek között az ott élő magyarokról és az érdekházasságokról is szól. Elmondta, anyaként az a beszélgetés érintette meg legjobban, amely egy emberi jogi harcossal készült, aki egy anyaotthont is vezet. „Itt azok a lányok és asszonyok vannak, akik nem feltétlenül csak a családon belüli erőszak miatt kénytelenek menekülni otthonról, hanem azért, mert mondjuk szerelmesek voltak, vagy még azok sem, csak a szexuális felvilágosítás híján fogalmuk sem volt, hogy mi történik velük.”
Szabadi Klaudia az 1994-es népirtás húszéves évfordulóján járt Ruandában, s az ottani beszélgetésein alapszik a Halj meg, tuszi! című könyv. „Ha beleolvasunk a könyvbe, a döbbenet fogja el az embert, csak frázisok jönnek a tudatodba, s azért válik frázissá, mert nagyon valóságossá válik a kérdés: hogy teheti ezt ember az emberrel? Vértezze fel magát mindenki, semmi nincsen a könyvben eltúlozva, szó szerint azt írtam le, amit nekem azok mondtak el, akikkel ott találkoztam. Nem szépítettem semmin.”
„A könyv az eddig elkövetett legnagyobb emberi gyalázatról szól” – mondta Bethlen József A Birodalom hóhérainak nyomában című mű fordítója. A kötet témája a holokauszt végrehajtói azok, akik megbosszulták az áldozatokat. „Ez egy rendkívül nehéz olvasmány, sokszor szinte sokkot kaptam tőle, különösen amikor a szadista megnyilvánulásokat fordítottam. Volt, hogy napokig nem tudtam hozzányúlni a könyvhöz, annyira a hatása alatt voltam.”
{youtube}zxBqo_nGrFI{/youtube}