Ez az első bírósági eljárás, amely a volt kormányfő egykori országlása idején elkövetett bűncselekményekkel foglalkozik, a per fő vádlottja Saleh Younous, Habré politikai rendőrségének hírhedt volt főnöke.
Az AFP francia hírügynökség szerint N’Djamena lakói mind a mai napig ösztönösen lehalkítják hangjukat, amikor elhaladnak a volt rendőri központ épülete előtt. Ugyancsak a vádlottak padján ül Mahamat Djibrine, akit a csádi nyomozóhatóságok a Habré-korszak legrettegettebb kínzóemberének tartanak.
“Történelmi perről van szó, amelyet a csádiak már hosszú ideje vártak” – mondta Bruno Louapambé Mahouli, N’Djamena főügyésze a bírósági tárgyalás ünnepélyes nyitónapján. Ezen jelen voltak többek között az egykori véreskezű diktátor megkínzott áldozatai, ugyanakkor az ülés a védőügyvédek távollétében kezdődött, mivel ez utóbbiak éppen sztrájkolnak amiatt, hogy az állam nagy összegű honoráriumokkal tartozik nekik.
A főügyész ígéretet tett, hogy a per igazságos és pártatlan lesz, bizonyítva a csádiak számára, hogy az igazságügyi apparátus nem elnyomó gépezetként működik.
Maga Habré jelenleg a szenegáli fővárosban, Dakarban raboskodik. A nyolcvanas években az irányítása alatt álló csádi kormányzat a nemzetközi vádak szerint emberiesség elleni bűnöket követett el ellenzékével szemben – gyilkosságokat és kínzásokat, de egyes állítások szerint népirtást is. Egy csádi vizsgálóbizottság adatai szerint a nyolc évig hatalmon volt Habré-rezsim több mint 40 ezer ember haláláért felelős. A Hóhér és afrikai Pinochet néven is emlegetett csádi vezetőt 1990-ben a jelenlegi elnök (korábbi szövetségese), Idriss Deby Itno tábornok űzte el a hatalomból.
Habré akkor Dakarba menekült, ahol csaknem 23 évig szabadlábon élt. Több mint két évvel ezelőtt a Nemzetközi Bíróság ítéletében kimondta: Szenegálnak bíróság elé kell állítania az országban menekültként élő Hissene Habrét, vagy eleget kell tennie a nemzetközi kiadatási kérelmeknek. Az ENSZ-testület hágai székhelyén felolvasott ítélet szerint Szenegál megsértette a világszervezet kínzásellenes egyezményét azzal, hogy nem vonta felelősségre Habrét.
Tavaly júniusban Dakarban végül őrizetbe vették a volt csádi elnök-diktátort, jelzésként arra, hogy hosszú évek után a helyi igazságszolgáltatás hajlandó ítélkezni fölötte. Habré ugyanis több mint két évtizeden keresztül a büntetlenség jelképe volt, annak a szimbóluma, hogy a fekete földrész nem hajlandó elszámoltatni vezetőit.