Egy nagy testű, hosszú nyakú dinoszaurusz, egy mosómedve méretű emlős és egy krokodilszerű élőlény hagyta hátra őket üledékes kőzetekben a korai krétakorban (mintegy 118 millió éve) egy édesvízi tó környékén. Elképzelhető, hogy más-más időben oltották szomjukat, de ugyanazon területen maradtak fenn nyomaik.
A nyomok az angolai Catoca gyémántbányából kerültek elő. Az emlősnyom különösen ritka lelet, mivel a melegvérű állatok ekkoriban nem voltak nagyobbak patkányoknál, és az érintett példány jóval nagyobb testű volt. „Az emlősök nagyon apró élőlényekből fejlődtek ki – mondja Marco Marzola, a vizsgálat vezetője. – Az elsők mókus, vagy egér méretűek voltak, aztán nagyobbak lettek, de erre csak a dinoszauruszok kihalása után került sor.”
A 69 nyomot először 2010 decemberében szúrta ki Vlagyimir Pervov geológus. Mellettük 18 dinoszaurusznyom – valószínűleg szauropodától származó – , illetve egy bőrlenyomatot megőrző is előkerült két szomszédos nyomvonalon. Mivel decemberben a talaj kemény és hideg, a nyomok tanulmányozását nem tudták elvégezni, ezért a geológus felvette a kapcsolatot a PaleoAngola Project kutatóival, hogy segítségüket kérje konzerválásukhoz.
2011 júliusában paleontológusok kezdték tanulmányozni a leleteket. A fosszíliákat övező kőben észlelt fodrozódások azt sugallják, hogy egy sekély tó vonzhatta a környékre az állatokat. (Ezek az első krétakori gerincesekre utaló adatok Angolában.)
A 30-35 emlősnyom ritka betekintést enged egy mosómedve méretű állat életébe. Lábain öt-öt, 1,5 centiméteres ujj volt, leghosszabbnak a középső bizonyult. Emberhez és medvéhez hasonlóan, azaz lábfelületének nagy részét kihasználva járt, nem pedig ujjain, mint a kutyák vagy macskák. Az ujjak tompa hegyet mutatnak, ami a karmok hiányára utal. A 2,7 x 3,2 centiméteres nyomok azt sugallják, a mosómedve méretű állat kivételesen nagy volt kortársaihoz képest.
Egy, a Crocodylomorpha (a modern és kihalt krokodilokat, illetve rokonaikat felölelő) csoportba tartozó állat 10 lábnyomát is szemügyre vették. Négy görbült ujja volt, mindegyik végén karomnyommal. Mellső végtagjainak lenyomata oldalirányban mintegy 150 fokkal fordult el. Marzola szerint ez furcsának tűnhet, de valójában nem szokatlan. „Ez a jellegzetesség más, korai jurakori észak-amerikai és francia, illetve korai krétakori spanyol krokodilrokonok hátrahagyta nyomoknál is megfigyelhető” – magyarázza. Az állat mellső lába 3 x 3,4 centiméteres, míg hátsó lába némileg nagyobb, 5,3 x 3,7 centiméteres volt.
A kövületek harmadik csoportját egy vagy több dinoszaurusz hagyta hátra, ezek elérik az 51 centiméteres szélességet és két szűk nyomvonalon maradtak fenn. Nem meglepően a kerek nyomok nem mutattak ujjakat. Marzola szerint a krétakorban csak egy szauropoda dinoszaurusz hagyhatott hátra ilyen lenyomatokat. Az egyik lábnyom ama kevés, világszerte előkerültek közé tartozik, amelyek bőrlenyomatot is megőriztek, ami igen fontos a dinoszauruszok küllemének feltárásához.
Az egyelőre nem publikált kutatást egy berlini szakmai találkozón ismertették.