A cikk szerint az egyiptomi gazdasági válságból vezető kiút alapköveként ünnepelt nemzeti projekt sikerének aláásása érdekében Izrael tudósoknak egy kitalációkon alapuló tanulmányát terjeszti, amely szerint a csatorna kiszélesítése és a párhuzamos meder megásása komoly környezeti veszéllyel jár. A sajtókampány alapjaként szolgáló “nevetséges tudományos állítások” szerint a fejlesztés következtében nagy mennyiségű, az emberi egészségre is káros tengeri élőlény jut át a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe – írja az al-Jóm asz-Szábe.
A hír hátterében a Biological Invasions című folyóirat múlt héten közölt egyik tanulmánya áll, amelyről hétfőn az izraeli sajtó is beszámolt. A cikk tizenkét országból származó tizennyolc írójának egyike Bella S. Galil, az izraeli Oceanográfiai és Limnológiai Kutatóintézet tagja.
A biológusok baljós hírnek nevezték, hogy az egyiptomi befektetés finanszírozására három hete kibocsátott kötvények alig több mint egy hét alatt elkeltek. Szerintük a projektnek “helyi és regionális szintű hatása lesz a biodiverzitásra, illetve a földközi-tengeri ökoszisztéma-javakra és -szolgáltatásokra”. Legfőbb problémaként a Vörös-tengerből származó idegen fajok átáramlását emelték ki, és úgy vélték, hogy a Szuezi-csatorna már így is a világ egyik legveszélyesebb létesítménye a tengeri fajok inváziója szempontjából.
Hangsúlyozták, hogy a tenger fokozatos felmelegedése a csatornaépítés nélkül is rontja a helyzetet, ugyanis a melegebb, vörös-tengeri vizekből származó élőlények egyre jelentősebb ökológiai előnyt élveznek a helyi fajokkal szemben. Példaként említik a Szuezi-öbölből érkező különböző rák- és medúzafajokat. A mesterséges tengeri járaton átsodródó élőlények virágzó populációkat alakítottak ki Líbiától egészen a görögországi partokig, és a mediterrán régió nyugati térségében is terjednek, kiszorítva a honos fajokat természetes életterükből. A tanulmány szerint egyes mérgező fajok az emberre nézve is veszélyt jelentenek.
A cikk írói elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelem nélkülözhetetlen az emberiség szempontjából, ugyanakkor egy regionális felügyelet alatt elvégzett felmérés elkészítését sürgetik, amely feltérképezné a projekt környezeti hatásait. A Háárec című izraeli napilap internetes oldalán arra emlékeztet, hogy Galil a múltban a Panama-csatornánál is alkalmazott mechanizmusokhoz hasonló megoldások tanulmányozását sürgette. A javaslat értelmében a csatorna ki- és bejáratai mentén magas sótartalmú vízzel feltöltött, kapuval elválasztott szekciót hoznának létre, amelyben elpusztulnának a betolakodó fajok.
A 145 évvel ezelőtt épített Szuezi-csatornát egy 35 kilométeres szakaszon kiszélesítik, egy további részét pedig egy ugyancsak 35 kilométer hosszú párhuzamos meder kiásásával tehermentesítik. Az augusztus elején megkezdett munkálatok befejezésére Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök egy évet adott a kivitelezőknek.