Miért aktivizálódhat újra a dzsihád Maliban ahonnan a francia csapatok kiszorították az iszlamista szervezeteket? Azért, mert a francia csapatok létszáma csökkent, Mali hadsereg pedig továbbra sem operatív. Az ENSZ csapatok pedig maguk nem képesek szembeszállni a dzsihád harcosokkal. Mali külügyminisztere szerint ugyanaz a háború folyik Maliban, mint amelyik Irakban és Szíriában: “A lapok címoldalán sokkal többször szerepel Szíria és Irak, mint Mali, de ez ugyanaz a háború!”- hangsúlyozta Abdoulaye Diop, Mali külügyminisztere.
A helyzet persze nem ennyire egyszerű: Maliban belpolitikai válság is van, mert a kormány nem tud megegyezni a tuareg fegyveres szervezetekkel az autonómiáról. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár is sürgette a politikai rendezést. Ibrahim Boubacar Keïta, Mali elnöke a tuareg szervezeteket bíztatta: fogadják el a kormány javaslatát! Csakhogy az nagyon is ködös, ami az autonómiát illeti. Márpedig a tuaregek mindenképp autonómiát akarnak, amit meg is ígértek nekik.
Annak idején Mali összeomlása azzal kezdődött, hogy a tuaregek elfoglalták az ország északi részét, és ott kikiáltották Azawad államot. Ide nyomultak azután be a dzsihád harcosok és átvették a hatalmat. Válaszul a tuareg szervezetek egy része a franciák oldalára állt, de csak azért, mert ígéretet kapott arra: Azawad nem lesz független állam, de autonóm területté válik!
Ezt az ígéretet Mali kormánya nem siet teljesíteni mondván nem ő egyezett ebbe bele, hanem a franciák. Amikor Mali miniszterelnöke elmondta ezt Kidalban, a tuaregek “fővárosában”, akkor kishíján agyonverték. Csak a francia csapatok tudták kiszabadítani a dühös tuaregek kezéből. Azóta tárgyalások folynak Algírban, de érdemi eredmény nincs. A dzsihád harcosok újra megjelentek Mali északi részén, ahol a tuareg kisebbség habozik: az ő oldalukra álljon-e vagy a kormány oldalára? Megoldás nem körvonalazódik, közben viszont a dzsihád fenyegetés egyre erősebb Mali északi részén.