A testvériség magas rangú tagjai elleni vádak hosszú listája szerint erőszakra és gyilkosságra bujtogatták követőiket, továbbá illegális fegyveres csoportot hoztak létre a lakosság megfélemlítésére, illetve a hatóságok elleni támadások végrehajtására.
A hétfőn lezárult per egy tavaly júliusi esetre nyúlik vissza. Röviddel a Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi elnök július 3-i megbuktatása után az iszlamisták Gíza városában tartottak felvonulást a hadsereg által levezényelt hatalomváltás elleni tiltakozásul. A zavargásokba torkolló demonstráció során legkevesebb öt ember vesztette életét, és vagy százan megsebesültek.
Az eljárás során folytatott vizsgálatok szerint a felvonulást irányító fegyveresek behatoltak a helyi lakosok otthonaiba és az üzletekbe is, és életveszélyesen megfenyegették a tulajdonosokat. Egy embert az autójából szedtek ki, és mert azt hitték róla, hogy a fegyveres erők tisztje, többször megszúrták, majd agyonlőtték.
Badíét legutóbb két hete ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre egy hasonló ügyben, júniusban pedig megerősítettek egy tavasszal rá kimondott halálos ítéletet. Ez utóbbi – világszerte felháborodást kiváltó – nem egész egyórás tárgyalás alatt egyszerre közel 700 embert ítéltek halálra egy felső-egyiptomi eset kapcsán, amelyben több száz ember lerohant egy rendőrőrsöt. A zavargásokban egy rendőr meghalt.
Tavaly augusztus 14-én a biztonsági erők – egyebek mellett éles lőszer és buldózerek bevetésével – felszámolták Murszi híveinek két tüntetését Kairóban, aminek következtében több száz – egyes emberi jogi források szerint – több mint ezer ember vesztette életét. A történtek után heves erőszakhullám söpört végig az országon, amelynek a biztonsági erők tagjai mellett a keresztény kisebbség is áldozatává vált.
Az időközben terrorcsoporttá nyilvánított és betiltott Muzulmán Testvériség elleni átfogó hadjáratban több tízezer embert helyeztek rács mögé. A mozgalom számos elmenekült tagjának azóta Katar nyújt menedéket. Az olajban gazdag ország a jelenlegi kairói rezsimmel szembeszállva továbbra is támogatja az testvériséget, a tavaly nyári hatalomváltást pedig államcsínynek minősítette.
Szombaton azonban az Öböl-menti állam váratlanul kiutasította az iszlamisták hét magas rangú vezetőjét, akiknek elfogása érdekében Kairó azóta az Interpolhoz fordult. Az érintettek közölték, hogy eleget tesznek a távozásra való felszólításnak. Egyelőre nem tudni mely ország fogadja be őket, annyi bizonyos, hogy olyan államról lesz szó, amely nem kötött Egyiptommal kiadatási szerződést.
Bár a szombati kiutasítás körülményeit továbbra is homály fedi, megfigyelők szerint fontos szerepet játszhatott az Irak és Szíria jelentős részeit uraló Iszlám Állam elleni nemzetközi összefogás létrejötte, amelyhez Katar is csatlakozott, s ezért bizonyos diplomáciai engedményekre kényszerült a Kairót támogató partnerek nyomására.