A széleskörű nemzetközi hálózattal rendelkező, párizsi székhelyű Pasteur Intézet megerősíti a Nyugat-Afrikában pusztító Ebola-vírus elleni harcot, miután a különösen érintett Libéria segítséget kért.
A “kivételesen súlyos” járványra való tekintettel a Pasteur Intézet párizsi központja és 25 országban található 32 intézménye egy olyan különítmény létrehozásáról döntött, amely összehangolja és megerősíti a kutatást és a szakértői munkát – közölte Christian Bréchot főigazgató. Ennek köszönhetően a professzor szerint három hónap múlva a jelenleginél pontosabb képe lesz a világnak az Eboláról, Mint hozzátette, két lehetőség merül fel: a járvány Libéria és Sierra Leone területén koncentrálódik, ami tragikus, de azt jelenti, hogy egy adott pillanatban magától meg fog állni. Vagy pedig elér más országokat is, ez esetben viszont sokkal bonyolultabbá válik a helyzet.
A diagnosztikai tesztek, az új gyógyszerek (ZMapp, Avigan) és oltások fejlesztése is szerepel azon feladatok között, amelyeket az intézet célul jelölt meg, miközben folytatja saját kutatásait a terápiás és oltásos új megoldások területén is.
A főigazgató szerint “a térség szörnyen gyenge közegészségügyi helyzetének” leküzdésére a helyieket is képezni kell. Megerősítik például a dakari Pasteur Intézetet, amely május óta Guineában is jelen van, ahonnan a vírus elindult.
Amadou Sall, a dakari intézmény munkatársa úgy véli, hogy azokat az országokat is fel kell készíteni, amelyeket az Ebola nem ért el, például Elefántcsontpartot, annak érdekében, hogy a határok lezárása “ne bonyolítsa tovább a dolgokat”.
Az utazási korlátozások és a határlezárások, valamint a nemzetközi repülőjáratok felfüggesztése tekintetében Arnaud Fontanet professzor, a párizsi központban az újfajta betegségek epidemiológiai osztályának vezetője szerint a mérleg egyik serpenyőjében mindezek gazdasági hatása szerepel az érintett országokban (az ilyen intézkedéseknek a hatékonysága egyébként a legtöbb esetben csak néhány héttel késlelteti az elkerülhetetlent), miközben a másik serpenyőben a humanitárius segély eljuttatására tett hatások szerepelnek, ami viszont “kegyetlenül szükséges”. Emlékeztetett arra is, hogy amióta 1976-ban először azonosították az Ebolát, most először ütötte fel a fejét városi környezetben: Conakryból terjedt át Sierra Leonéba és Libériába.
Sylvain Baize, a vírusos eredetű vérzéses lázas megbetegedések nemzeti központjának munkatársa szerint tény, hogy a Guineában megjelent Ebola változott, de “ez nem jelentős evolúció”. Ugyanakkor “kevésbé tűnik fertőzőnek”, a halálozási arány 50-60 százalék körül mozog, és a tünetek kevesebb vérzéssel járnak. Szerinte elsősorban a gyors és megbízható diagnosztikai teszt hiányzik, amellyel gyorsabban lehetne kiszűrni a betegeket. “A gyógyszeriparral együtt dolgozunk, szakértői szerepünk van a tesztek jóváhagyásában” – hangsúlyozta.
Ez a legsúlyosabb Ebola-járvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt. A járvány vérrel és más testnedvvel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek közt a hirtelen felszökő láz, a hasmenés, a hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.