Sarah Leah Whitson, a HRW Közel-keletért és Észak-Afrikáért felelős részlegének igazgatója úgy fogalmazott: mindkét fél parancsnokai nemzetközi büntetőeljárással és egyéb szankciókkal számolhatnak, ha nem vetnek véget az erőszaknak.
A HRW jelentése szerint a harcok alatt mindkét fél erőszakos cselekményeket követett el a civil lakosokkal szemben, akik rendszeres tüzérségi támadásoknak, állandó pusztításnak és gyakran fosztogatásoknak voltak kitéve.
A Tripoliban öt héten át folytatott harcokkal egy időben félkatonai szervezetek küzdöttek Líbia második legnagyobb városáért, Bengáziért is, aminek következtében mintegy 100 ezer líbiai menekült el otthonából, és 150 ezer külföldi hagyta el ez országot. Az elmúlt hetek összecsapásai voltak a legvéresebbek a Moammer Kadhafi néhai diktátort megdöntő, 2011-ben kirobbant polgárháború óta.
A tripoli repülőteret korábban a Zintán városából származó, és az ország világi politikai ereje mellett álló fegyveresek ellenőrizték, de a heves küzdelem végén a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) nevű iszlamista szövetség harcosainak sikerült elfoglalniuk a légi kikötőt, és egyben kiterjeszteniük hatalmukat majdnem az egész fővárosra.
A polgári lakosság szenvedése a harcok beszüntetésével sem ért véget. A nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint a szélsőséges fegyveresek büntetőakciókat hajtottak végre azok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy az ellenfelet támogatták. Mindkét oldal elhurcolt aktivistákat és emberi jogi ügyvédeket.
A Fadzsr Líbia harcosai Tripoliban lerohantak egy tévéállomást, mert úgy ítélték meg, hogy a csatorna munkatársai a zintáni milíciával szimpatizáltak. Rátámadtak egy menekülttábor lakóira is, akik szerintük a megbuktatott Kadhafit támogatták.
A HRW jelentését megelőzően az ENSZ biztonsági tanácsa augusztus 27-én határozatot fogadott minden olyan személy megbüntetéséről, aki veszélyezteti Líbia egységét, békéjét és stabilitását, illetve megakadályozza az ország politikai átmenetének sikeres teljesítését.