Libériában, ahol az országban pusztító járvány miatt augusztus 6-án 90 napos szükségállapotot rendeltek el, segélyvonalat hoztak létre, hogy felhívják a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára. A beérkező hívásokra a libériai főváros, Monrovia egyik “gyógyító központjának” munkatársai válaszolnak. Ezeknek az állami létesítményeknek a fő feladata, hogy összehangolják a vírus elleni intézkedéseket.
A központ szóvivője arról tájékoztatott, hogy három nap alatt mintegy 3500 hívást fogadtak, a telefonálók jellemzően Ebola-gyanús eseteket jelentettek vagy tájékozódni akartak. “A segélyvonal működtetésére 144 embert vettünk fel, akik harmincfős csoportokban váltják egymást (…) Éjjel-nappal fogadjuk a hívásokat, a hét minden egyes napján” – közölte a tisztségviselő.
Sierra Leonéban mintegy ezerötszáz katonát és rendőrt vezényeltek ki az Ebola megfékezése érdekében elfogadott intézkedések végrehajtására. Helyszíni jelentések szerint a szóban forgó korlátozások teljesen felforgatták az ország lakóinak mindennapi életét: egyebek mellett korlátozták a mozgásszabadságot, bezárták a szabadidős létesítményeket, betiltották a tömegrendezvényeket, emellett pedig az is félő, hogy éhínség alakul ki bizonyos karantén alá vont térségekben.
A guineai kormány, amely szombaton bejelentette, hogy lezárták az ország határait Sierra Leone és Liberia felé, néhány órával később visszavonta korábbi döntését és újra megnyitotta az átkelőket, hogy meggátolja az illegális, ellenőrizetlen határátlépések számának megsokszorozódását.
Az Ebola-vírus, amely idén eddig több mint 960 emberrel végzett, vérrel és más testnedvvel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek között a hirtelen felszökő láz, hasmenés, hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés.
A betegségre nincs orvosság, sem gyógymód. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik. A vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.