1,83 millió dollárt kaptak a két nagy vadaspark körül éldegélő közösségek az elmúlt kilenc évben amióta a program megindult- mondta büszkén az országos fejlesztési iroda szóvivője a hegyi gorilla programról. A ritka állatok Ruandában, Ugandában és a Kongói DK-ban élnek, de olyan program, amely a vadasparkok életét összeköti körülötte élő közösségekkel, olyan csak Ruandában van.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A Vulkán vadasparkban, ahol sok hegyi gorilla él, a bevétel 40%-át a helyi közösségek kapják! Melyek aztán saját céljaikra fordíthatják azokat: építhetnek utakat, iskolákat és kórházakat, és adhatnak ösztöndíjakat is tehetséges diákoknak. A másik nagy vadaspark, ahol sok hegyi gorilla él, a bevétel 30%-át fordítja ugyanerre a célra. Ily módon a gorillák is jól járnak, mert a helyi lakosság tudja: jóléte a gorilláktól függ! Emiatt jól bánnak velük. Nem úgy, mint például a szomszédos Kongói DK-ban, ahol vadásztak a szerencsétlen gorillákra a vadasparkokban is! Arról nem is beszélve, hogy ellopták az ellátmányt tőlük, melyet külföldi állatvédő szervezetek küldtek! Ilyen Ruandában nem fordulhat elő! A kormányzat, melyet Kagame elnök vaskézzel irányít, mindent ellenőriz!
Például azt is, hogy ki kaphat munkát a vadaspark környékén! Aki jóban van a helyi hatalommal, az profitál a gorilla programból. A Guardian tudósítója megkérdezett egy öt gyerekes családanyát, aki egyedül nevelte fel a gyermekeit: ő elégedett a programmal, hiszen földet vehetett és gyerekei ösztöndíjat kaptak. Mások nem ilyen szerencsések: van, aki a vadasparkokban dolgozik, de nem fizetik, mert a pénzt elviszi a gorilla program, vagyis megkapja a közösség, de az illető hoppon marad. Mindezzel együtt nagy sikerként értékelik Ruandában és külföldön egyaránt a hegyi gorilla programot, hiszen 500 gorilla csakugyan eltart 39 ezer embert egy olyan istenhátamögötti helyen ahol különben semmilyen más munka nem lenne…