A libériai kormány közlése szerint a szerdán közzétett rendelkezéseket – amelyek keretein belül 30 napos szabadságra küldik a közigazgatásban dolgozók egy részét is – a biztonsági erők fogják betartatni.
“Reméljük, hogy megértéssel fogadják ezt, és nem lesz szükség erő alkalmazására” – mondta Lewis Brown tájékoztatási miniszter. Brown azt is hangsúlyozta, hogy az országnak nagy szüksége van minden nemzetközi segítségre.
Szintén szerdán a libériai hatóságok arról számoltak be, hogy a fővárosban, Moroviában az ebolás betegek számára felállított elkülönített kórházi egység túlzsúfolttá vált. Nagyjából húsz Ebola-gyanús embernek már nem jutott hely a kórtermekben, ezért őket otthonukban próbálják ápolni.
A helyzetet nehezíti, hogy helyi lakosok tüntetéssel próbálták megakadályozni az elmúlt napokban, hogy egy újabb kórházi szárnyat adjanak át az ebolás betegeknek a fővárosban. A hatóságok szerint szerdára a tüntetések “véget értek”, így 24-36 órán belül már tudják majd fogadni a betegeket az új fertőző osztályon. Addig viszont sok, a vérzéses láz tüneteit mutató ember nem jut kórházi kezeléshez.
A februárban kitört járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 672 embert ölt meg Libériában, Guineában, Sierra Leonéban és Nigériában. A WHO összesen 1201 ebolás, illetve az Ebola-vírus tüneteit mutató esetről tud.
A libériai kormány hétfőn már elrendelte az ország legtöbb határátkelőjének lezárását és szigorú intézkedéseket tett a járvány feltartóztatása érdekében.
Az Ebola-vírus a fertőzöttek akár 90 százalékával is végezhet, noha a mostani járvány halálozási rátája hozzávetőleg 60 százalékos. A vírus erősen fertőző – különösen a betegség lefolyásának utolsó szakaszaiban – tünetei között pedig a hányás, a hasmenés, valamint a belső és a külső vérzés is szerepel.
Az amerikai Békehadtest kivonja önkénteseit Nyugat-Afrikából
Az amerikai Békehadtest szerdán bejelentette, hogy ideiglenesen kivonja 340 önkéntesét az Ebola sújtotta Libéria, Sierra Leone és Guinea területéről.
Az amerikai kormány által finanszírozott Békehadtest (Peace Corps), amely 2011-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, több mint 210 ezer önkéntest küldött csaknem 140 országba, elsősorban a fejlődő világba, hogy ott a közoktatástól a környezetvédelemig számtalan program megvalósításában segédkezzen.
A közelmúltban két, a Samaritan’s Purse (a szamaritánus erszénye) elnevezésű protestáns nemzetközi segélyszervezetnél dolgozó amerikai segélymunkás fertőződött meg a veszélyes vírussal Libériában. Kent Brantly és Nancy Writebol állapota súlyos, de az elmúlt 24 órában valamelyest javult. A Samaritan’s Purse szintén bejelentette, hogy a nélkülözhető munkatársait visszahívja a nyugat-afrikai országból.
Az amerikai kormány egy szóvivője közölte: az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy azt tanácsolja állampolgárainak, ha nem nagyon fontos, ne utazzanak az Ebola által leginkább sújtotta három országba.
A Fehér Ház ugyanakkor bejelentette: az Ebola-járvány kitörése ellenére nem tervezi, hogy lemondja Barack Obama amerikai elnök és több mint 40 afrikai vezető jövő hétre beütemezett washingtoni találkozóját. Eric Schultz szóvivő közölte, hogy az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint az Ebola pillanatnyilag nem jelent jelentős fenyegetést az Egyesült Államok számára.
Schultz elmondta, hogy Obama elnököt rendszeresen tájékoztatják a járványról, és hogy az Egyesült Államok együttműködik a térség kormányaival annak megfékezése érdekében. Ennek keretében amerikai kormányszervek felszerelést és más támogatást küldenek a térségbe.
Nemcsak az Ebola, a malária is fenyegeti Afrikát
Délkelet-Ázsiát már elérte, és tudósok félelmei szerint Afrikára is átterjedhet a malária gyógyszereknek ellenálló válfaja, ami komoly veszélybe sodorná a szúnyogok által terjesztett betegség kordában tartását és felszámolását célzó globális erőfeszítéseket.
Kutatók tíz ázsiai és afrikai ország 1241 maláriás betegétől vett vérminták elemzése során a leghatásosabbnak tartott maláriaellenes gyógyszerrel, az artemisininnel szembeni rezisztenciát azonosítottak. Szerdán ismertetett tanulmányukból ugyanakkor kiderült, hogy a vizsgálatba bevont három afrikai országban – Kenyában, Nigériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – még nem észlelték az orvosságnak ellenálló parazitát.
“Még nem késő megakadályozni, hogy az artemisinin-rezisztens paraziták elterjedjenek Ázsiában, majd Afrikában, de szorít az idő” – mondta Nicholas White, az Oxfordi Egyetem trópusi betegségekkel foglalkozó tanára, a kutatás vezetője.
A malária a világnépesség több mint felét veszélyeztető betegség, és bár az utóbbi években jelentősen csökkent a fertőzöttek és a halottak száma, a kór még így is bő 600 ezer emberrel végez évente. Az áldozatok többsége öt év alatti gyermek Fekete-Afrika legszegényebb részeiből.
Az 1950-es évek vége és az 1970-es évek között klorokin-rezisztens paraziták terjedtek el Ázsiában és Afrikában, ami a maláriás megbetegedések rohamos növekedéséhez és több millió ember halálához vezetett. A klorokint egy másik vegyülettel (SP) váltották fel az orvoslásban, de ezzel szemben szintén felbukkant a rezisztencia Kambodzsa nyugati részén, ahonnan egészen Afrikáig terjedt. Tudósok most attól tartanak, hogy a történelem harmadszorra is megismétli önmagát, és az artemisinin is elődei sorsára jut.
Nicholas White szerint a malária gyógyításának bevett módjainál radikálisabb cselekvésre van szükség, és késlekedés nélkül globális közegészségügyi kérdéssé kell tenni az ügyet.
A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatásban fertőzött felnőttek és gyerekek vettek részt 2011 májusa és 2013 áprilisa között. Kiderült, hogy az artemisinin-rezisztens Plasmodium falciparum – a maláriát okozó legveszélyesebb parazita -, stabilan jelen van Nyugat-, illetve Észak-Kambodzsában, Thaiföldön, Vietnamban ás Kelet-Mianmarban, és egyre nő a parazita ellenálló képessége Mianmar középső, Laosz déli, valamint Kambodzsa északkeleti vidékén.
Noha készülőben van néhány új maláriaellenes gyógyszer – többek közt a svájci Novartis napi egyszer szedendő orvossága és egy a brit GlaxoSmithKline-nál is -, valószínűtlen, hogy ezek közül bármelyik is használható lesz széles körben pár éven belül. A Novartis fejlesztés alatt álló gyógyszere a jelek szerint képes 12 óra alatt eltűntetni a parazitákat a vérből, ami szakemberek szerint “ritka jó hír”.