A hadsereg egyik szóvivője arról számolt be, hogy “terrorista csoportok” ostromolják a biztonsági erők legfőbb katonai támaszpontját az ország második legnagyobb városában, Bengáziban.
Az egyre romló biztonsági helyzet miatt az Egyesült Államok és Törökország után kedden Kanada is kivonta diplomatáit az országból. Hétfőn három másik állam – Ausztria, a Fülöp-szigetek és Hollandia – is előkészületeket tett a líbiai külképviseleteik kiürítésére. Korábban az ENSZ líbiai támogató missziója is kimenekítette alkalmazottait az észak-afrikai országból.
A cseh és a szerb külügyminisztérium ezzel párhuzamosan utazási figyelmeztetést adott ki a helyi törzsi milíciák és az erőtlen kormányerők közti állandó harcok színterévé vált országra. A cseh külügyi tárca közleménye szerint Prága egyelőre nem tervezi bezárni tripoli nagykövetségét, ahogyan Szerbia líbiai külképviselete is tovább fog üzemelni.
A harcok annak ellenére újultak ki kedden, hogy a Tripoli repülőterének ellenőrzéséért harcoló milíciák hétfő este 24 órás tűzszünetben állapodtak meg.
Az éjszakai fegyvernyugvás ellenére sem sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk azt az üzemanyagraktárat, amely vasárnap gyulladt ki egy rakéta becsapódása miatt. A központi raktárban 90 millió liter üzemanyag és háztartási gáz van. Olaszország hét tűzoltó repülőgépet küld Líbiába a tűzvész megfékezéséhez.
A kőolajban gazdag országban május óta rosszabbodott a biztonsági helyzet, amikor Halifa Haftár líbiai lázadó tábornok hadjáratot hirdetett a szélsőséges iszlamista milíciák ellen, arra hivatkozva, hogy a gyenge kormány képtelen rendet tenni Líbiában. A tábornokot a líbiai hadsereg számos egysége támogatja.
Líbiában az átmeneti kormány nem tudja ellenőrzése alatt tartani azokat a fegyveres csoportokat, amelyek 2011-ben segítettek elűzni Moammer Kadhafi akkori vezetőt.