„Elfogadhatatlan, hogy a lakosság jelentős része nem tudja a himnuszt” – mondta Nathi Mthethwa művészeti és kulturális miniszter a dél-afrikai parlamentben, ahol sikeresen megszavazták az általa kitervelt kampány költségvetési tervezetét. A miniszter elmondta, hogy a kampány célja az, hogy az országban élő sokféle népcsoportot egy „nemzetté kovácsolják” és megteremtsék a nemzeti identitás kialakulásához szükséges egységes nemzeti tudatot az emberekben. Ennek érdekében minden oktatási intézményben ki kell tűzni a nemzeti lobogót és kötelezővé kell tenni az állampolgárok számára a himnusz megtanulását.
A „nemzetépítő” kampányt egyébként már több mint egy hónapja elkezdte a dél-afrikai kormány. Rejoice Mabudafhasi miniszterhelyettes nemrég két iskolában is járt, ahol személyesen nyújtotta át a nemzeti lobogót és ingyen tankönyveket osztott szét a diákoknak. A miniszterhelyettes asszony elmondta, hogy a dél-afrikai fiatalok szinte alig ismerik az ország történelmét, a nemzeti jelképeket és a dél-afrikai zászló színeinek a jelentését. Szerinte már az általános iskolában el kell kezdeni megtanítani a diákoknak, hogyan kell rendesen elszavalni a himnuszt és felvilágosítani őket annak mondanivalójáról és jelentéséről.
Nathi Mthethwa művészeti és kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy a kampány során különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy megóvják az ország kulturális örökségeit, műemlékeit és kellően megemlékezzenek az ország nemzeti hőseiről. A miniszter azonban kijelentette, hogy nem fogják lebontani a gyarmati időkben felállított műemlékeket és jelképeket, köztük a búr tábornokok és államfők tiszteletére állított szobrokat. „A múltunk része az országunk történelmének, amit nem szabad eltörölni, hanem együtt kell vele élnünk és tanulnunk kell belőle” – mondta Mthethwa.
A kulturális miniszter szerint még a nemzetépítés elején járnak és az ország csak most kezdi el kialakítani, illetve keresni saját nemzeti identitását. „Ez komoly feladata, ami nem lesz könnyű és sok időt fog elvenni, de nem engedhetjük, hogy az ország szétszakadjon” – tette hozzá Mthethwa.
Dél-Afrikában 1994-ben számolták fel az apartheid rendszert, amely az élet minden területén érvényesült. Az apartheid faji megkülönböztetésen és elnyomáson alapult. Az abszolút hatalom pedig a fehérek (búrok, Afrikaansok) kezében összpontosult. Az ország 90%-át kitevő fekete lakosságot pedig bantusztánokba (lakónegyedekbe) tömörítették, ahonnan csak is engedéllyel volt szabad kilépniük. A feketéket hosszú évtizedeken át idegeneknek kezelték a fehérek. A rendszer megszűnése után azonban rengeteg fehér hagyta el az országot, mert féltek a helyi fekete lakosság bosszújától. Akik maradtak, azok pedig arra panaszkodnak, hogy a jelenlegi vezetés ellehetetleníti helyzetűket.
Komoly problémát jelent a nemzetépítés szempontjából az is, hogy az országban rengeteg különböző népcsoport él, amelyek saját nyelvvel és kultúrával rendelkeznek. Sokan nem tudnak azonosulni az ország új himnuszával és a különböző jelképekkel. Az országban azonban még nagyobb problémát jelentenek a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek, a súlyos szociális feszültségek, illetve a rendkívül magas munkanélküliség. Évről-évre csak nő a gazdagok és szegények közötti óriási a szakadék. Az alacsony bérek miatt szinte mindennapossá váltak a sztrájkok az országban, ami rendkívül érzékenyen érintik Dél-Afrika gazdaságát. A 20 éve hatalmon lévő ANC gyakorlatilag tehetetlen ezeknek a problémáknak az enyhítésére, ami miatt rengeteg bírálatot kapnak.
Sokan ezért úgy gondolják, hogy a zászlókra és a himnusz megtanítatására szánt milliókat inkább a szegények megsegítésére, a szociális és társadalmi problémák enyhítésére kellene költeni. Nemzetet és identitás pedig ráér később kialakítani.