A megbízás percekkel azután lépett hatályba, hogy Iráhím Mahlab átmeneti kormányfő benyújtotta a vasárnap hivatalba lépett államfőnek az ideiglenes kabinet lemondását, a januárban megszavazott alkotmány előírásainak megfelelően.
Mahlab, aki a május 28-án zárult választások alatt is többször megerősítette, hogy kormánya mandátuma csak az új elnök beiktatásáig szól, február óta szolgált a parlament nélküli kormány miniszterelnökeként. Új kinevezése nem érte váratlanul az egyiptomiakat, helyi sajtóhírek már napokkal ezelőtt jelezték, hogy “jó teljesítménye miatt” valószínűleg ő fogja tovább vinni a kormányügyeket az év végén tartandó parlamenti választásokig.
Mahlab februárig lakásügyi miniszterként volt tagja az átmeneti kabinetnek, amely Mohamed Murszi exelnök iszlamisták uralta kormányának tavaly nyári megbuktatásával jött létre. Korábban tizenegy éven át az egyiptomi vezetésű Arab Építési Vállalkozók cég elnöke volt. Az arab világ egyik legnagyobb építőipari cége élére még a Mubarak-rezsim alatt, az akkori lakásügyi miniszter, Ibráhím Szolímán jóvoltából került, aki azóta börtönben várja, hogy korrupciós vádak miatt indított perében ítélet szülessen. Mahlab vezetése alatt számos hatalmas projekt valósult meg Kairóban, több Nílus-hídat ekkor építettek a húszmilliós metropolisban.
A mérnöki végzettségű kormányfő 2010-ben tagja volt a Súra-tanácsnak, az egyiptomi felsőháznak, és magas tisztségeket töltött be Mubarak pártjában, a Nemzeti Demokratikus Pártban (NDP). A 2011-ben kirobbant felkelés után feloszlatott NDP tagjai egy májusban hozott bírói ítélet értelmében nem indulhatnak egyiptomi elnökválasztásokon.
Az al-Ahrám című napilap értesülései szerint a hétfőn lemondott kormány legtöbb minisztere tagja lesz az új kabinetnek is, nagyobb változások a tartományi kormányzók körében várhatóak.
Ez várható a jövőben
Abdel Fatah asz-Szíszit vasárnap iktatták be hivatalába. Ünnepi beszédében kijelentette, hogy kivétel nélkül minden egyiptomi érdekeit védeni fogja. Egyúttal arra intett, hogy ne számítsanak kegyelemre azok, akik erőszakos akciókban vettek részt, utalva a tavaly nyári hatalomváltást követő véres összecsapásokra Murszi hívei és a biztonsági erők közt, illetve a rendvédelmi erők ellen elkövetett terrortámadásokra.
Külpolitikai elképzeléseivel kapcsolatban a volt hadsereg-főparancsnok azt mondta, hogy a Perzsa-öböl menti országok nemzetbiztonsága szorosan összefügg hazája épségével, megerősítve ezzel egy korábban tett kijelentését, miszerint az egyiptomi fegyveres erők az egész arab világ biztonságáért felelnek.
Szíszi hangsúlyozta azt is, hogy Egyiptom továbbra is elkötelezett támogatója a palesztin ügynek. Hangoztatta, hogy a palesztin államnak az 1967-es határvonalak között kell megalakulnia, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal. Egyiptom 1979-ben békeszerződést írt alá Izraellel.