Úgy vélik, hogy a szénben gazdag anyag vizsgálata fényt vethet a kevéssé tanulmányozott régió 10 ezer évnyi környezeti változásaira. Simon Lewis, a Leedsi Egyetem kutatója szerint figyelemre méltó, hogy a bolygón még vannak feltérképezetlen régiók. Hozzátette, eddig nagyon kevesen merészkedtek eme lápos területekre, mivel nehéz őket megközelíteni és bennük dolgozni.
A műholdas felvételek már utaltak egy hatalmas trópusi tőzegláp jelenlétére, aztán az áprilisban Itanga falujából induló expedíció erősítette meg a felfedezést. A felfedezőcsapatnak – a Leedsi Egyetem, a Wildlife Conservation Society-Congo, és a Congo-Brazzaville-i Marien Ngouabi Egyetem – törpekrokodilokkal, gorillákkal és elefántokkal kellett megküzdenie a terület feltérképezése folyamán, a legnagyobb kihívás mégis az ingoványos talaj volt.
Becsléseik szerint a láp 100-200 ezer négyzetkilométernyi területet ölel fel, a tőzegréteg 7 méterre nyúlik a felszín alá. Véleményük szerint több milliárd tonna részlegesen elbomlott vegetációt tartalmaz. „A tőzeglápok akkor születnek meg, amikor a talajba kerülő növényi anyag nem bomlik le teljesen. A dekompozíció általában lassú folyamat, így az ilyen lápos területek a hidegebb éghajlati övekre jellemzőek, ezért a felfedezés már abból a szempontból is szokatlan, hogy a párás és meleg trópusokon találtunk rá” – mondja a kutató.
Mivel a terület ilyen sok szerves anyagot hordoz, egyben óriási mennyiségű szenet is tárol a talajban. Úgy vélik, a több ezer éves tőzegláp tanulmányozása révén újabb információkat szerezhetnek a Kongó-medencének a bolygó múltbeli és jelenkori klímájában betöltött szerepéről.
Lewis elmondta, a tőzeglápok rendszerint kiterjedt szénelnyelőként funkcionálnak az utóbbi több mint 10 ezer évben. Kivonják a szenet a légkörből, és hosszú távon tőzegként tárolják. „A Közép-Afrikában fellelt képződmény egy újabb példája az ilyen területeknek, így némi információt szolgáltat arról, hová lesz a légkörbe kerülő szén, melyek a források, és hol vannak a tározók” – magyarázza.
A kutatók mintákat vettek a tőzegből, és visszavitték Angliába, hogy meghatározzák korát, és kielemezzék a benne rejlő vegetáció tulajdonságait.
Míg a világ néhány tőzeglápja már veszélyeztetett – főként a gazdálkodásnak teret biztosító lecsapolás miatt -, a csapat szerint a kongói láp egyelőre biztonságban van. Félreeső régiója természetes módon nyújt neki védelmet, emellett a Kongói Köztársaság nagy része máig közösségi alapú természetvédelmi terület, a Wildlife Conservation Society, a kormány és a helyi lakosok felügyelik.