A hadsereg nemrégiben leköszönt főparancsnokára hívei mint az ország megmentőjére tekintenek, amióta tavaly július 3-án, több napig tartó tömegtüntetések után a fegyveres erők megbuktatták az iszlamista Mohamed Murszi elnököt.
Az elmúlt tizenegy hónapban a hadsereg által támogatott átmeneti kormány könyörtelen hadjáratot vívott a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom tagjai ellen, és egy sor olyan rendeletet hozott, amely erősen korlátozza a világi ellenzék mozgásterét is.
Tavaly nyár óta több százan, egyes források szerint mintegy másfél ezren vesztették életüket az ellenzék és a biztonsági erők közti összecsapásokban, s a hatóságok közel 20 ezer embert helyeztek rács mögé.
A választóhelyiségek előtt várakozók túlnyomó többsége hálás az erős kezű vezetőnek, szerintük csak ő képes az elmúlt három évben kialakult káoszt megszüntetni.
A főváros jómódúak lakta Zamálek negyedében, a képzőművészeti főiskolában megnyitott választóhelyiség előtt nők egy csoportja táncolt Szíszi nevét kántálva. Egyikük, Számia Sahín arra a kérdésre, hogy szavazott-e már, büszkén mutatta vörös festékkel megjelölt ujját. A középkorú matematikus az ország tizenegy százalékát kitevő keresztény kisebbséghez tartozik, amelynek biztonságát szerinte csak a hadsereg tudja szavatolni, s ezért természetesen Szíszire szavazott.
Az ország erős embere élvezi mindkét vallási csoport hivatalos vezetőinek támogatását. A választóhelyiségeket a szegényebb Sobra negyedben – csakúgy, mint Kairó más részeiben – Szíszi választási plakátjai lepik el. Az egyik transzparensen a tábornagy mellett a kopt keresztény pápának és a szunnita világ szellemi központjának számító Al-Azhar mecset és egyetem vezető imámjának képe látható.
Tárek Antar mosolyogva nézi az ujjongó tömeget. A taxisofőr 2012-ben a Muzulmán Testvériségre szavazott, amit gyorsan megbánt. “A (Muzulmán) Testvériség a saját államát akarta létrehozni az Egyiptomi Köztársaság helyén – mondta. – Semmi más nem érdekelte őket, csak a hatalom. Ha Allah helyeselte volna a politikájukat, még mindig nyeregben lennének” – tette hozzá.
Karím Szálehnek semmi kifogása nem lenne az ellen, ha visszatérne az a “rend és viszonylagos gazdasági biztonság”, amely a 2011-ben megdöntött Hoszni Mubarak exelnök idején uralkodott. Arra a kérdésre, hogy hallotta-e Szíszi nevét a tavaly nyári események előtt, azt mondta: “Nem, de azóta bebizonyította, hogy meg tud minket védeni a terroristáktól.”
A hatvanas éveiben járó étterem-tulajdonos öltönyben érkezett a szavazóhelyiséghez. Szerinte a tábornagy egyetlen riválisa, a baloldali Hamdín Szabbáhi nem tudná az országot kézben tartani, mert a közigazgatás legfontosabb intézményei és – ami a legfontosabb – a biztonsági erők nem őt támogatják.
A hétfői választások nagyrészt biztonságban folytak, elvétve történtek rendbontások. A jelentések országszerte pár tucat ember őrizetbe vételéről szólnak, egyebek mellett a felső-egyiptomi Minja tartományból, ahol a választások bojkottálására buzdítottak a Muzulmán Testvériség szimpatizánsai.
Több helyről is érkeztek hírek arról, hogy ismeretlenek robbanószerkezetet hajítottak a voksolásra várakozók közé, sebesültekről azonban nem tudni.
Az átmeneti kormány miniszterelnöke, Ibráhim Mahlab időközben bejelentette, hogy kabinet testületileg lemond, amint a választások eredménye ismertté válik.
Szíszi legitimációja szempontjából létfontosságú a magas részvételi arány, amely egyben azt is jelezné, hogy a nép mögötte állt, amikor tavaly nyáron megbuktatta az ország első demokratikus úton megválasztott elnökét.