A tuareg lázadók szabadon engedték hétfőn azt a 30 köztisztviselőt, akit két nappal korábban raboltak el a Mali északkeleti részén fekvő Kidalban, a kormányerőkkel vívott harcokban – közölte az ENSZ mali békefenntartó missziója (MINUSMA).
“A foglyok kiszabadultak, és a körülményekhez képest jól érzik magukat” – mondta a békefenntartók egyik képviselője, hozzátéve, hogy ketten közülük orvosi ellátásra szorultak.
A túszejtési akció mögött a mali védelmi minisztérium közlése szerint a tuareg szeparatisták Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalma (MNLA) áll. A mali hadsereg és a lázadók szombati kidali összecsapásaiban 36 ember halt meg – 8 katona és 28 tuareg fegyveres, s a két oldalon összesen közel 90 sebesültje volt a harcoknak.
Az emberrablási akcióért a kormány a tuareg törzsi vezetőket tette felelőssé, a térségbe látogató Moussa Mara kormányfő azonban ismét azt hangsúlyozta, hogy a harcokban “más terrorcsoportok” is részt vesznek. Szavai szerint a “dzsihadisták és terroristák” számos kormányzati épületet megszálltak Kidalban.
Tekintettel az ismét fellángolt erőszakcselekményekre, a kormány “az elmúlt 24 órában 1500 fős katonai erősítést küldött Kidalba” – mondta el a francia hírügynökségnek hétfőn a külföldi békefenntartó alakulatok egyik képviselője.
Az ENSZ központja hétfőn nyugalomra szólította a szemben álló feleket a mali északi részén hét végén kiújult harcokkal összefüggésben. Jan Eliasson főtitkárhelyettes telefonon beszélt Ibrahim Boubacar Keita mali elnökkel, a világszervezet rendkívüli aggodalmának adva hangot az újabb erőszakos cselekmények miatt – mondta el Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő.
Maliban 2012-ben egy katonai puccsot követően az ország északi részét tuareg lázadók és iszlamista fegyveres csoportok foglalták el, majd az iszlamisták kiszorították a tuaregeket, saríját (iszlám jogrendet) vezettek be az általuk ellenőrzött területeken, és hadjáratot indítottak az ország déli része és a főváros, Bamako ellen.
Előrenyomulásuknak Franciaország tavaly januári katonai intervenciója vetett véget. Az országban választásokat tartottak, és az ENSZ békefenntartó műveletet kezdett. Nem kezdődtek meg ugyanakkor azok a tárgyalások a kormányzat és a tuareg fegyveres csoportok között, amelyekről korábban már megállapodtak.