A tengeri élőlények haláluk után általában a fenékre süllyednek, testük pedig fontos tápanyagforrásként szolgál a rákokhoz hasonló fenéklakóknak. Ennek ellenére még a nagy testű állatok tetemeit is ritkán sikerül megfigyelni. A mélytengeri fotózás több mint öt évtizede alatt csupán kilenc gerinces tetemét kapták lencsevégre.
Az új felvételen egy cetcápa és három rája maradványa látszik, amelyeket teljesen véletlenül fotózott le Angola partjainál egy kamerával is felszerelt, távirányítású búvárrobot. A készüléket 2008 és 2010 között az olajipar alkalmazta víz alatti felmérésekhez.
A mintegy 1210 méteres mélységben csak a húsos fej, a hátuszonyok és a gerinc egy része maradt meg a cetcápából – írják a kutatók a PLoS One folyóirat új számában. A három rájából – a sasráják Mobula nemének képviselői – is csak a váz és némi hús maradt meg. Dögevőket – főleg farkasangolnafélék – figyeltek meg a tetemeken táplálkozni.
A korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a tetemek komplex ökoszisztémáknak és változatos élővilágnak adnak otthont, a cápáktól és angolnáktól kezdve a csontevő férgekig és baktériumokig. Eme csonttemetőkről készült ritka felvételek új fajok felfedezéséhez is vezettek, többek között tengeri csigákat, férgeket, anemónákat és rákokat találtak így.
Ám az Angolánál észlelt négy új haltetemen nem hemzsegett annyi létforma, mint általában egy bálnáén – mondják a kutatók. A tengeri emlősökhöz képest ugyanis a porcos halak sokkal gyorsabban lebomlanak és tápanyagban sem olyan gazdagok.
„Húsuk elsősorban izom, és hiányzik róluk a bálnákra jellemző zsírréteg” – írja Nicholas Higgs, a kutatás vezetője. A bálnacsontok évtizedekig fennmaradhatnak a tengerfenéken, de a halcsontvázak nélkülözik a tengeri emlősökre jellemző ásványokat, és lipidekben gazdag csontvelőt, ezért néhány hét vagy hónap alatt lebomolhatnak.
Azt gyanítják, hogy az elpusztult halak teteme elsősorban a dögevők elsődleges táplálékforrása. Ám a tény, hogy a négy tetemet egy relatíve kicsi, csupán 1,48 négyzetkilométeres területen találták meg, azt sugallja, az elpusztult cetcápák és ráják tetemei relatíve gyakoriak lehetnek a fenéken.