Parlamenti és elnökválasztás kezdődött Bissau-Guineában

Mintegy hétszázezer embert várnak az urnákhoz ezen a napon, hogy megválasszák az ország jövendő államfőjét és törvényhozó testületét. Az elnöki székért tizenhárom jelölt verseng, a parlamenti helyekért pedig tizenöt párt mérkőzik meg.

Két évvel a katonai államcsíny után parlamenti és elnökválasztás kezdődött vasárnap reggel Bissau-Guineában. Ennek eredményeként polgári kormány alakul majd, amely arra lesz hivatott, hogy kihozza a nyugat-afrikai országot a nemzetközi elszigeteltségből. Mintegy hétszázezer embert várnak az urnákhoz ezen a napon, hogy megválasszák az ország jövendő államfőjét és törvényhozó testületét. Az elnöki székért tizenhárom jelölt verseng, a parlamenti helyekért pedig tizenöt párt mérkőzik meg.

A hírügynökségi előrejelzések szerint az államfői tisztség elnyerésének legesélyesebbje José Mario Vaz, a Guinea (Bissau) és a Zöld-foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) jelöltje, aki korábban pénzügyminiszter volt, és aki hatékony igazságügyi rendszer kialakítását ígéri. Egyik legerősebb kihívója az ország második legnagyobb politikai erejét jelentő Párt a Társadalmi Megújulásért (PRS) színeiben induló Abel Incada vállalkozó, a kereskedelmi kamara elnöke.
A mostani választások megszervezése érdekében az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) gyakorolt nyomást az ország átmeneti kormányára.

Két évvel ezelőtt, 2012. március 18-án ugyanis elnökválasztást rendeztek, de csak az első fordulóját sikerült megtartani. Április 13-án a hatalmat katonák vették át, megfosztották tisztségétől Raimundo Pereira ügyvezető államfőt, Carlos Gomes Junior miniszterelnököt és Antonio Indjai vezérkari főnököt, mindhármukat őrizetbe vették. Az államcsínnyel hatalomra jutó katonai vezetés és a főbb ellenzéki pártok képviselői akkor megállapodást írtak alá egy kétéves politikai átmenetről, amelynek végén parlamenti és elnökválasztást tartanának. Az ideiglenes köztársasági elnök akkor Manuel Serifo Nhamadjo lett.

Nemzetközi téren ezeket a választásokat utolsó esélynek tekintik Bissau-Guinea számára, hogy kiszabaduljon a nemzetközi elszigeteltségéből. Az emberek nagy része is megelégelte a belpolitikai bizonytalanságot, hiszen az elmúlt négy évtizedben – amióta az ország 1976-ban elnyerte függetlenségétől Portugáliától – még egyetlen választott elnök sem töltötte ki az ötéves mandátumot.

A lakosság 80 százaléka kesudió-termesztésből él. Ha a választások után stabilizálódik a belpolitikai helyzet, az elősegítené a külföldi befektetők becsalogatását, lehetővé válna a bauxit-, foszfát- és a tengerfenék alatti olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása. Az Európai Unió által korábban nyújtott 110 millió eurós, később befagyasztott segélyeket is felszabadítanák.

Az új kormánynak felelősségre kell vonnia majd a hadseregnek azokat a magas rangú vezetőit, akik “nyakig” benne voltak a kábítószer-kereskedelemben. A kis nyugat-afrikai országba Dél-Amerikából érkezik a kábítószer, a hadsereg kereskedik vele. Az áru legnagyobb részét továbbszállítják Afrikába, illetve Európába. Ennek a tevékenységnek az egyik legfőbb koordinátora a hadsereg vezérkari főnöke, aki ellen az Egyesült Államokban vádat emeltek.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez