Az 1870-es évektől vitáznak azon, hogyan tett szert a zebra csíkjaira. A csíkok álcát nyújtanak-e, és megvédik az állatot a hiénáktól, oroszlánoktól és más ragozóktól a szavannán? Hőt adnak le és hűsítik az állatot, vagy szociális szerepük van?
A Nature Communications folyóiratban megjelent új kutatás szerint a csíkok valójában a parazita legyeket űzik el. Ezt 2012-es laborkísérletek is felvetették, melyek kimutatták, hogy a vérszívó legyek nem kedvelik a csíkos felszíneket, inkább az egyszínű terepen landolnak.
Tim Caro, a Kaliforniai Egyetem kutatója vezette csoport szerint nincsen egyértelmű válasz a kérdésre, de eddig a rovarteória a legjobb opció. A csapat erős földrajzi átfedést mutatott ki a zebrák és a vérszívó legyek két csoportja – a bögölyfélék (Tabanus) és a cecelegyek (Glossina) – között, melyek lóféléken élősködnek. Mindez megmagyarázza, a zebráknak miért van szükségük pajzsra velük szemben.
Hozzátették, számos közvetett bizonyíték is alátámasztja mindezt. Más lófajtákat – mint a vadlovakat – sokkal nagyobb valószínűséggel kínoznak a vérszívók. Emellett jóval kevesebb zebravért találtak a vizsgált cecelegyekben, annak ellenére, hogy a zebra vékony bőrű, szőrszálai rövidebbek, illetve finomabbak a zsiráfnál és antilopnál megfigyelteknél. Egyidejűleg, a zebrák kevésbé hajlamosak a cecelégy terjesztette álomkórra, mely mindennapos betegség a többi afrikai lóféle között. A kapcsolat a legyek csökkent száma és a csíkok között a tanulmány eredményei szerint jelentős.
„Ezenkívül nincsen egyértelmű bizonyíték arra, hogy a csíkok álcaként működnének vagy elkerülhetőek velük a ragadozók, ahogy arra sincs, hogy szerepük lenne a hőszabályozásban, vagy a szociális interakciókban” – írják.
A parazita legyek többféle betegséget adhatnak át csípésekkel, étvágyuk pedig hatalmas. Az Egyesült Államokban böglyökkel végzett kutatás során kiderült, hogy a szarvasmarhák 200-500 köbcentiméternyi vért és elveszíthetnek egy nap, illetve bő nyolc hét alatt 16,9 kilogramm súlytól is megszabadulhatnak a rovarok miatt.