Etiópiában gőzerővel haladnak előre a vasútépítési beruházások. Addisz-Abebát gyakorlatilag teljesen feltúrták, hogy lefektessék a városi kisvasút vonalát, amely a főváros északi, déli, keleti és nyugati részeit köti majd össze. Az építkezés miatt hatalmas forgalmi dugók alakulnak ki a fővárosban, de a munkálatok elképesztő iramban haladnak előre és a tervek szerint 2015. január 1-én már utasokat is szállíthat a helyközi vasút. Behailu Sintayehu a projekt vezetője elmondta, hogy a munkálatokat 2012. január 31-én kezdték el és azóta a munka 52%-át sikerült elvégezni. Több mint 3000 munkás és mérnök dolgozik azért, hogy határidőre elkészüljenek. A kisvasút vonala kétvágányú lesz és a tervek szerint a szerelvények három és hatperces időközönként járnának majd. Óránként pedig akár 60 ezer utast is képesek lesznek szállítani. A beruházás értéke körülbelül 475 millió dollár, amelynek 85%-át a kínai Export-Import Bank finanszírozza hitel formájában. A fennmaradó 15%-ot az etióp kormány állja. Ez utóbbi azonban már jelezte, hogy a belvárosi vonal átadása után tovább bővítik a helyközi vasút hálózatot, hogy a külvárosi részeket és a közeli településeket is összekössék a fővárossal.
Az etióp kormány a fővárosi közlekedési rendszer fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektet az országos vasúthálózat kiépítésére is. A munkálatok ugyanis már elkezdődtek egy új 5000 km hosszú hálózat létrehozásán, amely az ország gazdasági és kereskedelmi központjait kötné össze. Emellett kapcsolatot teremtene a szomszédos Kenyával, Szudánnal, Dél-Szudánnal és Dzsibutival is. Az Etióp Vasútvállalat szóvivője Abebe Miheretu úgy véli, hogy az új vasúthálózat hatalmas lökést adhat Etiópia és a környező országok gazdasága számára. Emellett növelheti a burgonya, cukor, szén és kávé kereskedelmi forgalmát is. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy Etiópia nem rendelkezik tengeri kijárattal, ezért rendkívül fontos, hogy vasúti összeköttetést teremtsenek a dzsibuti és a kenyai tengeri kikötőkkel. Jelenleg a külföldi exportra szánt etióp termékek jelentős részét kamionokkal juttatják el a kikötőkbe. Az utak rossz minősége miatt viszont a szállítás túl sok időt vesz igénybe és rendkívül költséges. Egy termékekkel tele rakott konténer eljuttatása Dzsibutiba akár 4000 dollárba is kerülhet. Az etióp kormány ezért is tartja olyan fontosnak, hogy mielőbb elkészüljön az Addisz-Abeba és Dzsibuti város közötti vasútvonal, amit szintén a kínaiak építenek, és amelynek 25%-al már el is készültek.
Az etiópok fontosnak tartják az is, hogy megfelelő hazai szakembereket képezzenek, aki képesek üzemeltetni és karbantartani a vasúthálózatokat és a hozzá tartozó eszközöket, berendezéseket és gépeket. Ennek érdekében az Addisz-Abebai Egyetemen nem rég egy új speciális mérnöki kart állítottak fel. A kormány pedig több nemzetközi céget bízott meg, hogy tovább képezzék a szakembereiket. Az állam ráadásul külföldi ösztöndíjakkal jutalmazza a jól teljesítő egyetemi hallgatókat, akiknek ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy Indiában, Oroszországban és Kínában folytassák tanulmányaikat.
Kenyában viszont lassan halad előre a vasútépítési láz. A Nairobit és Mombasát összekötő vasútvonal építését egy bírósági rendelet miatt le kellett állítani, miután a parlament vizsgálatot rendelt el a korrupció gyanús szerződések miatt. Nem rég az új mozdonyok beszerzésére kiírt pályázatot is fel kellett függeszteni. Nduva Muli a közbeszerzési biztosság igazgatója elmondta, hogy a szerződésekben nem voltak feltüntetve a beruházások teljes költsége, és e miatt vált szükségessé az aláírásuk aláírása. Számos gazdasági érdekcsoport, köztük kenyai vállalatok és üzletemberek azt kifogásolják, hogy a kormány szándékosan nem adott nekik megbízást és alkotmányellenesnek tartják a kormány által kötött szerződéseket a kínai CRBC vállalattal. Sokan azért is támadják a kenyai kormányt, mert a kínaiak sokkal drágábban hajlandóak megépíteni a vasútvonalakat, mint Etiópiában. A jelenlegi kenyai vezetés viszont azzal védekezik, hogy a szerződéseket még Mwai Kibaki kormánya kötötte a kínaiakkal.
Kína számára rendkívül fontos a kelet-afrikai piac, emellett a térség ásványkincseinek első számú felvásárlója is. A kínaiak ezért is nyomulnak ennyire a kelet-afrikai földrészen és nyújtanak hitelt infrastrukturális beruházásokra. Kína érdeke is, hogy a vasútvonalak mielőbb elkészüljenek, mert így nagy mennyiségben és költséghatékonyan lehet a kitermelt ásványkincseket eljuttatni a tengeri kikötőkhöz. A kínai vezetés egyébként Tanzániával 2013-ban állapodott meg arról, hogy új kikötőt építenek és egy speciális gazdasági övezetet alakítanak ki az országban. Emellett a munkálatokat megkezdték a bagamoyói vasúthálózat kiépítésén is. Az ugandai kormánnyal szerződést kötöttek egy olajvezeték létrehozásáról, amely a kenyai Lamu kikötőig érne el. A Lamu – i kikötőt is korszerűsítik, hogy képes legyen a hatalmas tankerhajók fogadására és feltöltésére.
