Foltos hiéna (Crocuta crocuta) született a Szegedi Vadasparkban. Az egy hónapos kölyök nemét még nem tudni, de a szerencsés látogatók már megfigyelhetik, ha előbújik az anyja által ásott üregből – közölte Veprik Róbert igazgató.
A Szegedi Vadaspark hiénái már két almot is sikeresen felneveltek. 2010 óta azonban kis szünet állt be, fogamzásgátlással igyekeztek megakadályozni, hogy túl kis időközökben, minden évben szülessenek kicsik. Ennek oka az, hogy az utódok elhelyezése az európai törzskönyvi program segítségével sem egyszerű, és azt is próbálták elkerülni, hogy a csapat túl nagy létszámú legyen, ez ugyanis az agresszió növekedését is maga után vonja.
A február 10-én született kis hiéna nemét még nem tudni, azt csak genetikai vizsgálat tudja eldönteni, hiszen a nőstények és hímek minden külső jegyüket tekintve – a nemi szerveket is beleértve – teljesen egyformák. A nem meghatározásához a gondozóknak szőrmintát kellett venniük a kölyöktől.
A kis hiéna még sok időt tölt védett helyen, a házban vagy az anyja által ásott üregben, de idővel egyre kevesebb szerencse kell ahhoz, hogy a látogatók is megfigyelhessék, amint a külső kifutóban játszik.
A foltos hiénák Afrikában, a Szaharától délre elterülő nyílt füves puszták, szavannák, bozótos területek lakói. Sokáig dögevőknek tartották őket, de ma már ismeretes, hogy kitűnő vadászok. A hiéna kisebb rágcsálókat egymaga is elfog, a nagyobb zsákmányra azonban falkában vadászik. Egy tíz-húsz egyedből álló csapat kevesebb, mint egy perc alatt képes felfalni egy zebrát.
A ragadozó különösen erős állkapcsával a csontokat is képes összeroppantani. Erős nyak- és vállizmainak köszönhetően saját magánál nagyobb állatot is el tud vonszolni. Főleg sötétben vadászik, s akár óránként 60 kilométeres sebességgel is képes futni, viszonylag hosszan.
A hiénák testhossza eléri a 180 centimétert, átlagos tömegük 85 kilogramm. Hátulsó lábuk rövidebb az elsőnél, hátuk emiatt lejtős. Futáskor csak az ujjuk érinti a földet. Karmuk nem húzhatók vissza. Szürkés-barna bundájuk ritkás, a nyakon és a hát hosszában sörényt alkot, az egyedek ennek felborzolásával üdvözlik egymást.
A nőstények teje nagyon magas fehérje- és zsírtartalmú, és a kicsik hosszú ideig, akár 12-16 hónapos korukig szopnak. A magasabb rangú nőstények előbb válnak ivaréretté és gyakrabban is fialnak, mint az alacsonyabb rangúak, ezzel több utódot fel tudnak nevelni.