A nemzetgyűlés és a szenátus valamennyi frakciója azt jelezte előzetesen, hogy meg fogja adni a felhatalmazást, még a kommunistákat tömörítő Baloldali Front is, amely egyébként magát a katonai akciót elutasítja. A képviselők végül 428 igen szavazattal 14 nem ellenében, a szenátorok pedig 328 igennel 3 nem ellenében támogatták a hosszabbítást.
Az alkotmány szerint a parlamentnek abban az esetben kell jóváhagynia egy, a kormány által külföldön indított katonai műveletet, ha annak időtartama meghaladja a négy hónapot.
A szavazást heves vita előzte meg, amelyben Jean-Marc Ayrault kormányfő elismerte, hogy a francia hadseregnek “jelentős nehézségekkel” kell szembenéznie az afrikai országban, annak ellenére, hogy a december 5-én megkezdett művelet “kezdi meghozni a gyümölcseit, sikerült elkerülni a teljes káoszt”. Ennek bizonyítékaként említette, hogy 2015 februárra kiírták a parlamenti választásokat.
Az elnöki hivatal tíz nappal ezelőtt jelezte, hogy Franciaország 400 fős katonai erősítést küld a Közép-afrikai Köztársaságba, s ezzel 2 ezerre emelkedik az országban állomásozó francia katonák száma. Annak ellenére, hogy az országban a franciák mellett az afrikai erők (MISCA) mintegy 6 ezer katonája is jelen van, mindennaposak a keresztény milícia fegyvereseinek erőszakcselekményei a muzulmánok ellen.
A vitában az ellenzék kevesellte a mozgósított katonák számát, és a harcok elhúzódásának kockázatára figyelmeztetett.
“Semmi nem oldódott meg, az országban továbbra is lőnek és vér folyik. Elkerültük a mészárlást, de az állam nem működik, nincs igazságszolgáltatás, nincs rendőrség, nincs iskola, semmi nincs” – hangsúlyozta Eric Woerth jobbközép képviselő. Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy Franciaország egyelőre katonailag és diplomáciailag is teljesen magányos ebben a katonai beavatkozásban.
Egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák 42 százaléka támogatja az akció folytatását az ország korábbi gyarmatán.