Mikor került kapcsolatba Guineával?
– Gyerekkoromat töltöttem Guineában, mivel édesapám több magyar szakemberrel együtt a bauxit kutatás és termelés területén dolgozott. 10-től 15 éves koromig Conakryval szemben, a Los szigeteken éltem, ahol abban az időben még nagyon komoly munka, bányászati tevékenység ment. Ott tanultam franciául, ott tanultam a susut, az egyik törzsi nyelvet, és ott ismerkedtem meg a kereskedelem különböző helyi szokásaival, aminek köszönhetően aztán hamarosan jártam Conakryban is. Az alumínium trösztben folytattam én is a tevékenységemet, addig, amíg megvolt, aztán később a külkereskedelem és a diplomácia volt a területem, onnan váltottam az energetikára.
Milyen út vezetett a tiszteletbeli konzuli címhez?
– Már külkeres koromban többször visszamentem Afrikába, és Guinea mellett sok országát megismerhettem ennek a csodálatos és hatalmas kontinensnek. Akkor határoztam el, hogy azért az országért, ami nekem adott egy nagyon komoly indulási előnyt, a nyelvekkel, a cosmopolita világszemlélettel, talán érdemes lenne valamit tenni. Ennek szellemében az elmúlt tíz évben sok-sok delegációt vittem ki, különböző projekteken dolgoztunk, szigetfejlesztési, bányászati, energetikai, mezőgazdasági területeken. És miközben nagyon sok miniszterrel, állami vezetővel tárgyaltam, felmerült a kérdés, hogy Magyarország nem akarná-e egy tiszteletbeli konzul segítségével újrafűzni azokat a kapcsolatokat, amik a 60-as évektől a 80-as évek közepéig végig nagyon gyümölcsözőek voltak.
Milyen a kapcsolat a két ország között?
– Sokan elfelejtik, hogy magyarok edzették a guineai futballválogatottat, kétszer sikerre is segítették, és Afrika Kupát nyerhettek. Magyarok építették a távközlést, dolgoztak a kórházakban, az egyetemeken, tehát nagyon jó hátterünk van Guineában. Ráadásul nagyon sok guineai diák tanult itt Magyarországon mindaddig, amíg voltak állami ösztöndíj rendszerek. Ezt is az egyik feladatomnak tartom, hogy újragondoljuk, és ha mód, lehetőség lesz rá a kormány új Afrika stratégiájában, akkor ezekkel az ösztöndíjakkal, még ha részleges finanszírozásúak is, akkor is érdemes lenne élnünk. Guinea egy óriási potenciált képvisel, sok-sok ezer szakembernek, vállalkozónak kínál lehetőséget.
Mit tud tenni tiszteletbeli konzulként a kapcsolatok újragombolása érdekében? Milyen tervei vannak?
– Véleményem szerint Guinea lehet Nyugat-Afrika kapuja, hiszen olyan adottságai vannak, hogy hat ország szolgálható ki Conakryból. Éppen ezért erre az évre azt tervezem, hogy legkésőbb kora ősszel lesz olyan magas rangú utazás, ami a kamarai kapcsolatokat is és az államközi kapcsolatokat is javítani fogja. Szeretném, ha 2015-től komoly programok indulhassanak el, születhessenek meg, többek között az energetika terén, de egy újra erdősítési projekten is dolgozunk.
