Valóban, a Történelem fejlődése igazolta ennek az idézetnek a hitelességét, tekintetbe véve a nők tényleges hozzájárulását az emberiség különböző ismert civilizációihoz. Ezen túlmenően, az isteni és az emberi törvények ösztönözték létezésének tiszteletét és jogainak megerősítését a családban, az anyaságban és a gyermeknevelésben.
Megragadom az alkalmat, hogy felidézzem a marokkói nők történetét, amelynek történeti fejlődése bemutatja folyamatos és támogatott fejlődését országomban a Történelem egész folyamatában. Pedagógiai és oktatói szerepén túl, a gyarmatosítás időszakában a marokkói nők részt vettek hazájuk védelmében minden provokációval és külföldi szándékkal szemben, s ezt az ellenállás irányításához nyújtott hozzájárulásával valósította meg.
Ez a hozzájárulás jelentős hozzáadott értéket jelentett a nemzeti ellenállási mozgalomhoz a függetlenségért folytatott ellenállásban és harcban. A marokkói nők tehát a különböző marokkói hazafias hálózatok közötti koordináció alapvető magjává váltak, akik mindent feláldoztak a dicsőséges Alaouita Trón megvédése és a szülőföldre betolakodó megszállók kiűzése érdekében.
A függetlenséget követően a marokkói nők bizonyították igaznak bizonyult felelős státuszukat, és szerepük a társadalomban egyszerre jelentősen megnövekedett, ami eljuttatta őket ahhoz, hogy élvezzék az őket megillető jogokat, figyelembe véve a helyi és országos közügyek intézésében bizonyított illetékességüket és kiváló képességeiket, valamint sikeres vállalkozásaikat az állami és magánszektorban.
A nők csatlakoztak szerepük megerősítését és mozgósításukat célzó kezdeményezésekhez, például az ONG-k keretében végrehajtott akciókhoz, mint elnökök és/vagy mint aktív tagok Női Egyesületekben valamint kulturális találkozókon és az Emberi jogokért szervezett megmozdulásokon való részvételükkel.
Ezt figyelembe véve, a Marokkói Királyság a nőkkel kapcsolatos számos konferencián vett részt, nevezetesen a negyedik Világkongresszuson, ami Pekingben volt 1995. A jelentős konferencia cselekvési tervének megvalósítása céljából országom tevékenyen dolgozott stratégiájának és nemzetközi munkaprogramjának végrehajtása érdekében hazai és intézményes intézkedések meghozatalával.
Ezek az intézkedések és reformok lehetővé tették, hogy kedvező légkör alakuljon ki politikai, szociális, gazdasági és kulturális szinten valamint az emberi jogok területén. Ezt az utat erősítette a nemzeti jogalkotás átfogó felülvizsgálata, hogy azt összhangba hozza a Marokkó által ratifikált nemzetközi egyezményekkel, különös tekintettel a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés minden tekintetben történő kiküszöbölésére.
Ezek a reformok érintik a Családjogi és Munkaügyi Törvényeket, a büntető jogot valamint az ezekre vonatkozó eljárásjogot, Polgári és Családi állapotot, a gyermekgondozást és az Állampolgársági jogot, amelynek legújabb rendelkezései lehetővé teszik a marokkói nőknek, hogy marokkói állampolgárságot biztosítsanak a nem marokkói apától született gyermekei számára.
Mindezek nem valósulhattak volna meg királyi akarat nélkül, ami Őfelsége VI. Mohammed király mindennapos állhatatos munkájában nyilvánul meg. Isten segítse Őt mindezeknek a megvalósításában.
Társadalomgazdasági területen Marokkó tanulmányt készített a függetlenséget követő 50 év Emberi Fejlődéséről. Ez a kezdeményezés lehetővé tette a Marokkó választotta közpolitika értékelését az említett időszakban politikai, irányítási, szociális, gazdasági és kulturális területen. Ez a diagnózis lehetővé tette, hogy feladatokat szabjon meg a gyenge pontok tekintetében, és elvezetett odáig, hogy az elkövetkező 20 évre globális koncepciót alkosson.
Ezen felül a Királyság számos dolgot valósított meg, teljesítve az emberi jogokkal és különösen a nők jogaival kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit azzal, hogy ezeket különböző kormányzati programjaiban alkalmazza.
Az Emberi Jogok nemzetközi szabályozásához történt csatlakozásának megfelelően Marokkó az Emberi Jogok lényeges előírásainak többségét ratifikálta, amelyek a következők:
– Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye
– Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezménye
– A faji megkülönböztetés minden fajtája elleni Egyezmény
– A nők megkülönböztetése minden formája elleni küzdelem Egyezménye
– A Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek
– A bevándorolt dolgozók és családtagjaik Jogaira vonatkozó Egyezmény
– A fogyatékkel élő személyekre (mozgáskorlátozottak) vonatkozó Egyezmény
Ezen túlmenően Marokkó csatlakozott az Évezred a Fejlődésért céljaihoz, amely az állami politika és az állami stratégia kidolgozásának területén tartalmaz ajánlásokat. Ennek érdekében Marokkó mutatókat dolgozott ki, amellyel biztosítani kívánja az említett Ezredév céljainak követését és értékelését valamint a témában készült jelentések közzétételét. Ennek megfelelően Marokkó kiadta az Ezredévre vonatkozó második nemzeti jelentést, ami a 2005. év fejlődését foglalja magában, beleértve olyan megközelítéseket, amelyek szociális természetűek.
A 2008-ra vonatkozó jelentés felveti annak a lehetőségét, hogy a nemek közötti egyenlőség megerősítésére vonatkozó harmadik általános célkitűzés 11, 13 és 14. célját elérjük:
11. cél: a nemek közötti egyenlőtlenség gyökeres megszüntetését irányozza elő az elemi és a középfokú oktatásban
13. cél: a nők és a férfiak közötti különbségek csökkentését irányozza elő a munka területén, a bérezésben, a hitelhez jutásban és főleg a földtulajdonban azon kívül, hogy erősíti a nők helyzetét az irányító – jogalkotó, végrehajtó és jogalkalmazó – szervezetekben.
14. cél: minden jogi megkülönböztetés gyökeres megszüntetését célozza meg valamint, hogy megszüntesse a fenntartásokat a nők megkülönböztetésének minden formája elleni küzdelem egyezményével kapcsolatban, és hogy lényegesen csökkentse a nők elleni erőszak minden formáját.
Hangsúlyozni kell, hogy a nők jogainak fejlesztésével megbízott nemzeti szervezet, amelyet a Társadalomfejlesztési, Család és Szolidaritási Minisztérium képvisel, az alábbi hat cél elérését kitűző stratégiai tervet dolgozott ki:
– A nők bátorítása felelős és döntéshozó állások elnyeréséhez
– A nők részvételének és képviseletének növelése a választott testületekben
– A nők bátorítása vállalkozások létrehozására
– Küzdelem a nők és lányok elleni erőszak megszüntetéséért
– Az „Általánosítás” elleni küzdelem és az egyenlőség kultúrájának megtestesítése
– A női intézmények és központok megerősítése, és a multifunkcionális központok bővítése
II. A marokkói nők illetékességi területei
Az első részben beszéltem önöknek a marokkói nők helyzetébe történt beavatkozásokról és a különböző akciókat és szempontokat szabályozó jogi keretekről. A második részben javasolom önöknek, hogy világítsuk meg azokat a marokkói nők cselekvési területeit:
1-Jogi terület:
A Királyságban több mint 1200 női bíró működik, ami az összes bírák 20%-át is meghaladja. Tájékoztatásul mondom, hogy hazám volt az első arab ország, amelyik 1961-ben megnyitotta a nők előtt az utat a bírói tevékenységhez. Ez a kiváló tett erősödött meg akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára nőt neveztek ki.
Ettől kezdve a nők minőségi előmenetelének a közéletben megfigyelhető keretében Marokkó arra törekszik, hogy erős női jelenlét legyen a marokkói jogi apparátus minden szintjén.
Valóban, a marokkói női bírák sikeresek a pályájukon. Ez lehetővé teszi a számukra, hogy szakmai szinten tovább fejlődjenek, amivel különböző szintű jogi állásokba és fokozatokba kerülhetnek; lehetnek például főügyészek a különböző szintű marokkói bíróságokon, bizonyítva ezzel azt a jelentős helyzetet, amelyet a marokkói jogi rendszerben elfoglalnak.
2-Politika
A marokkói nők felemelkedtek a politika, a gazdaság, a szociálpolitika, a kultúra és a pénzügyek területén is. A politika területén kényelmes helyet foglal el a marokkói politikai sakktáblán azzal, hogy a legutóbbi, 2011-es törvényhatósági választásokon a 395 mandátumból 67-et kaptak (2008-ban 34). A 2009. júniusi helyhatósági választásokon a megválasztott nők száma 3406, vagyis az összes helyhatósági helyek 13%-a: 50% nem haladja meg a 35 éves kort, 71% rendelkezik felső- vagy középfokú végzettséggel.
3-Emberi jogok
A marokkói nők számos ONG és emberjogi szervezet elnökségét látják el. A Marokkói Emberi jogok Egyesületének elnöke is nő.
Országunkat ugyancsak számos nő képviselte hivatalos vagy független szervezeteken keresztül regionális vagy nemzetközi fórumokon. A különböző szintű képviseletek kedvező visszajelzést kaptak.
4-Egészségügy
A marokkói nők valósággal meghódították ezt az ágazatot, és a női orvosok száma szüntelenül növekszik különböző specialitásokban, például nőgyógyászat és gyermekgyógyászat, az egyéb orvosi funkciók mellett.
5-Sport
A marokkói nők meghatározó szerepet játszanak ezen a területen országos és nemzetközi szinten, az olimpiai, világ-, regionális és kontinentális versenyeken elért eredményeiken keresztül. Mme. Nawal Ei Moutawkil a 400 m. gátfutás olimpiai bajnoka jelenleg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB, CIO) alelnöke és Mme. Nezha Bedouin, ugyanennek a számnak a képviselője, bizonyítják a marokkói nők sport iránti elkötelezettségét nemzetközi szinten.
6-Társadalmi és egyesületi területen
Ezen a területen hangsúlyozni kell azt az egyedülálló marokkói tapasztalatot, amelyet az egyesületek létrehozása terén fejt ki, például a fertőző és gyógyíthatatlan betegségek elleni küzdelemben. Fontos példa a LALLA SELMA Rákellenes Egyesület, amelynek elnöke SAR Lalla Selma (SAR=Királyi Felség, itt: főhercegnő).
Az egyesületek női elnökeinek száma olyan mértékben emelkedik, hogy azok számát meg sem lehet becsülni.
7-Helyi és országos irányítás
Ezen a területen a marokkói nők az állami vezetés legmagasabb posztjaira emelkedhettek, amelynek legjelesebb példája Mme. Zoulika Nasri kinevezése Őfelsége VI. Mohammed király, Isten segítsen őt, tanácsadói posztjára.
Ezt a fejlődési utat bizonyítja a marokkói nők nagyszámú kinevezése magas állami funkciókba: miniszter, nagykövet, államtitkár, stb…
8-Vallási területen
Annak érdekében, hogy a nők hozzá tudjanak járulni a Királyság stratégiájához a marokkói vallás területén a reformokhoz, a fejlődéshez és a rehabilitációhoz, olyan nőket toboroztak, akik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, s tették ezt annak érdekében, hogy vallási segéderői helyeket töltsenek be, és a nőknek valamint a gyermekeknek tanító beszédeket tartsanak és iránymutatást adjanak az imaházakban, közintézményekben, börtönökben és szociális intézményekben.
A „Dar Al Hadith Al Hassaniya” első ilyen hallgatói 2006-ban végeztek és 206 vallási segéderő került ki az iskolából.
Összességében igen nehéz megítélni azokat a vezetői beosztásokat és rangokat, amelyeket komolyságukkal, állhatatosságukkal, illetékességükkel és tapasztalataikkal a marokkói nők elérhettek valamint azzal az elhatározottsággal, amellyel szolgálni kívánják hazájuk alapvető érdekeit, és jobban képviselni hazájukat a különböző nemzetközi eseményeken.
Ezen túlmenően fel lehet idézni a marokkói nők sikereinek és kibontakozásának további állomásait, az irodalom, a kultúra, a film, a művészetek és az újságírói alkotói tevékenység területén, ahol rendkívül erős jelenléte van a nőknek különböző felelős vezetői helyeken. Ilyenek például: tájékoztatási vezérigazgató, programozó, újságíró, pilóta, mozdonyvezető, villamos vezető (első mozdonyvezető nő az arab világban), mérnök, költő, író, történész, stb…
Azzal a csodálatos teljesítménnyel zárom ezt a beszédet, amely a külföldön rezidens marokkói nőknek a fogadó országban elért eredményeiről szól, ahol magas vezetői beosztásokat értek el.
Ebben e tekintetben fel kell idéznem például Mme. Meryem CHADID egyedülálló nemzetközi eredményét, aki az első nő a világon, aki elérte a Déli Sarkot, azzal koronázva meg utazását, hogy felhúzta a marokkói Zászlót a világnak ezen az elszigetelt helyén.
Ennek az utazásnak az volt a célja, hogy egy, a csillagok fényfelvillanásait mérő teleszkópot helyezzenek el. Ez a tudományos és felfedező tevékenység a francia-marokkói „SIDAR” projekt részét képezi, amelynek célja az égbolt mozgásának figyelése abban a tekintetben, hogy hálózatokat jelöljenek ki teleszkópos berendezések számára. Ezzel a hőstettel Mme. CHADID az arab nőknek általában és a marokkóiaknak különösen olyan kitüntetést tudott felajánlani, amelyre a Történelem folyamán büszkék lehetnek.
Végül, a marokkói nők, akár otthonukban, Marokkóban vagy különböző befogadó országokban élnek, azzal, hogy ott dolgoznak és/vagy különböző magas állásokat foglalnak el, régóta olyan csillagot jelentenek, amely visszatükrözi társadalmunk értékeit a tolerancia és az emberi jogok tiszteletben tartása területén.
Ilyen a marokkói nők igazi arca, eltekintve attól a néhány ártalmatlan túlzástól és magatartástól, amelytől a világ egyetlen országa sem mentes.