Az új alaptörvény több jogot biztosít az állampolgároknak, ugyanakkor bírálatok szerint különféle előjogokkal ruházza fel az egyébként is befolyásos egyiptomi hadsereget, amelynek vezetője, Abdel-Fattáh esz-Szíszi vezérkari főnök a szavazás eredményétől tette függővé, hogy indul-e az elnökválasztáson. Ez most szinte biztosnak tűnik. A 30 ezer szavazóhelyiséget 14 ezer bíró és a biztonsági erők 160 ezer tagja felügyelte kedden és szerdán. A népszavazás első napján az új alkotmány ellen tüntetők és a biztonsági erők közti összecsapásokban 11 embert öltek meg, a másodikon nem voltak halottak. Összesen 444 embert vettek őrizetbe. A népszavazás eredménye nem számít meglepetésnek, hiszen már az első részeredmények szerint is 90 százalék fölöttinek bizonyult az igennel szavazók száma. Mindazonáltal egy belügyminisztériumi forrás csütörtökön tett előrejelzése, miszerint a részvételi arány legalább 55 százalék, túl optimistának bizonyult.
Csupán 5,6 százalékkal voksoltak többen, mint a Murszi és a mögötte álló iszlamisták által 2012-ben támogatott alkotmányról tartott népszavazáskor. Ennek egyik oka, hogy az exelnök megbuktatása ellen tiltakozó Muzulmán Testvériség a referendum bojkottálására szólította fel követőit. A népszavazás által elfogadott alkotmány az első lépést jelenti a vezérkari főnök Abdel-Fattáh esz-Szíszi által július 3-án, az iszlamista Mohamed Murszi megbuktatásának napján bejelentett “utitervben”. A dekrétum szerint az átmeneti időszak ezt követő szakaszában először parlamenti majd elnökválasztást tartanának, de az új alaptörvény értelmében a választások sorrendjéről a jelenlegi államfő, Adli Manszúr dönt. Az at-Tahrír című lap értesülései szerint Manszúr a népszavazás eredményének meghirdetése után néhány órával be fogja jelenteni, hogy márciusban elnökválasztások lesznek. Az előrehozott elnökválasztás kedvez az egyre növekvő népszerűséget élvező Szíszinek, aki nemrég jelezte, hogy a referendum pozitív kimenetele esetén pályázik az államfői posztra.