Bár végleges eredményekkel legkorábban szombaton lehet számolni, már most bizonyos, hogy az urnákhoz járuló választók legkevesebb 90 százaléka az új alaptörvény mellett voksolt. Kirillosz Viliem Szamaán püspök, a kopt katolikus egyház szóvivője kijelentette, a szavazás “a nép hangja a vallásos radikalizmus és a saria ellen”. A vallásos tisztviselő nézete szerint, hogyha a törvénygyűjtemény előírásait betartják, az az egyiptomi keresztények helyzetének jelentős javulásához fog vezetni.
Szamaán nem tartja problémának az ominózus második paragrafust, amely a törvényhozás alapjaként továbbra is a sariát, az iszlám vallásjogot jelöli meg. Meglátása szerint sokkal fontosabb, hogy a harmadik cikk garantálja az országban élő keresztények és zsidók polgári jogait, és autonómiát biztosít belső ügyeik intézésében.
Az arab tavasz kezdetén alakult iszlamista pártok elsöprő parlamenti választási sikere után jelentősen nőtt a feszültség iszlamisták és keresztények között. Az új kormány legfőbb célja az volt, hogy mind a jogalkotást, mind a nyilvános élet szabályait a sariához kösse. Az egyre inkább háttérbe szoruló koptok beigazolódni látták régi félelmüket, miszerint felekezetük tagjai Egyiptomban csupán másodrangú állampolgároknak számítanak.
Az iszlamisták által uralt kormány feloszlatását követő hónapok alatt a helyzet tovább romlott. Murszi egyéves elnöksége veszélyesen megosztott társadalmat hagyott maga után. A nyugati világ által alapvetően mérsékelten konzervatívnak tartott Muzulmán Testvériség követői az általuk államcsínyként jellemzett hatalomváltás után radikálisabb csoportokkal álltak össze, és szinte naponta vettek részt véres összecsapásokban a biztonsági erőkkel.
A fokozódó erőszak öt alkalommal torkollott tömegkatasztrófába, s több mint ezer ember életébe került, főleg a Murszi mellett tüntetők közül, de a keresztény közösséget is sokszor támadták muzulmán szélsőségesek. Egyesek úgy vélik, hogy a politikai káoszban sokan elérkezettnek látták az időt régi számlák kiegyenlítésére.
A kedd-szerdai népszavazáson a kopt hitközség az alkotmány, és egyben Abdel-Fattáh esz-Szíszi mellett adta le a voksát. Megfigyelők szerint a karizmatikus tábornok népszerűsége a népet megosztó vallási határ mindkét oldalán jelentősen nőtt. A társadalom nagy részét alkotó mérsékelt muzulmánok a hazafiasság bajnokát és az iszlám értékeinek őrzőjét látják benne. Asz-Szíszi emocionális beszédeit gyakran fűszerezi vallásos utalásokkal, és Adli Manszúr államfő hétfői felszólalásán könny csordult végig az arcán egy Korán-idézet hallatán.
A keresztények bizalmának jeléül II. Tavadrosz kopt pápa a január 6-i karácsonyi ünnepi beszédében név szerint említette a vezérkari főnököt, amit a tömeg tomboló tapsviharral fogadott. Az új alaptörvény tiltja a vallási eszméken alapuló pártokat, védi a nemek egyenjogúságát és a keresztény kisebbségek társadalmi státusát. A koptok egyik legfőbb követelésének tárgya a templomok szabad építése azon jogi megszorítások nélkül, amelyek következtében a múltban gyakran átmeneti imaházak felállítására kényszerültek. Ez utóbbiak tucatjait égették fel az iszlamista Murszi megbuktatása ellen tüntető tömegek.
A mostani népszavazással ratifikált alkotmány előírja, hogy a parlament megalakulása után egy éven belül hozza meg azokat a törvényeket, amelyek legalizálják a templomok építését. Keresztény vezetők ezenkívül ígéretet kaptak arra nézve, hogy régi sérelmük is napirendre kerül, miszerint az államvezetés és a hadsereg felső köreiben nincsenek képviselve. Visszám al-Farag egyiptomi történész szerint az új alaptörvény tulajdonképpen nem tér el lényegesen az iszlamisták által támogatott 2012-es verziótól. Mindazonáltal a keresztények biztonságban érzik magukat, és inkább partnert látnak az államhatalom új képviselőiben.
A koptok ugyancsak történelmi jelentőségű vallásos nyitásnak tekintik Adli Manszúr ideiglenes államfő személyes látogatását a kairói Szent Márk-katedrálisban karácsony első napján. Elődjei ugyanis rendszerint csak egy küldött által képviseltették magukat.