A 27 tartományból eddig 25-ben zárták le a szavazatok kiértékelését, csupán Kairó és a Sínai-félsziget északi régiója maradt hátra.
Az al-Ahrám című állami napilap jelentése szerint az egyiptomiak “példátlan többséggel” ratifikálták a múlt nyáron megdöntött iszlamista vezetés égisze alatt 2012-ben készült alkotmány erősen módosított változatát. Az újság internetes oldalán 98 százalékra becsülik az igennel voksolók arányát.
A kétnapos népszavazás nem múlt el vérontás nélkül. A jelenlegi katonai hatalom támogatói és a július óta őrizetben lévő iszlamista exelnök Mohamed Murszi követőtábora közötti összecsapásokban 11 ember lelte halálát. A belügyminisztérium jelentése szerint a biztonsági erők 444 tüntetőt vettek őrizetbe.
A július 3-án – az ellenzék véleménye szerint államcsínnyel – hatalomra jutott jelenlegi vezetés a nyáron egy átmeneti “útitervet” jelentett be, amelynek az alkotmány elfogadása jelenti az első szakaszát. Az ezt követő parlamenti és elnökválasztás sorrendjét illetőleg egyelőre nem született döntés. Az új alkotmány értelmében ezt az ideiglenes elnök, Adli Manszúr szabja meg.
Megfigyelők szerint az elnökválasztás előrehozatala a Murszi megbuktatásáért felelős vezérkari főnöknek, Abdel-Fattáh esz-Szíszinek kedvezne, aki a közelmúltban egyértelmű utalást tett indulási szándékáról, de ezt a népszavazás várhatóan szombaton bejelentésre kerülő eredményétől tette függővé.
Annyi bizonyos, hogy Manszúr döntésének az új alaptörvény elfogadása után 30 napon belül meg kell születnie, s bármelyik választást is veszi előre, a második szavazás előkészítését is meg kell kezdeni az alkotmány hatálybalépése után hat hónapon belül.
Ha előbb rendeznék a parlamenti választásokat, a decemberben terrorszervezetnek nyilvánított Muzulmán Testvérek vezetői közül azok, akiket a hatóságok még nem vettek őrizetbe, más pártok mezében indulhatnának.