Tiszteletbeli konzulok a Föld körül – Ghána, Nyugat-Afrika kapuja

Budapest – Nyugat-Afrika egyik legstabilabb országa, tagja az ENSZ-nek és az Afrikai Uniónak, Kofi Annan hazája és egy csodálatosan színes ország – ez a Ghánai Köztársaság, aminek hazánkkal való kapcsolatáról Enzt Boldizsár, Ghána magyarországi tiszteletbeli konzulja mesélt az Afriportnak.

Mikor került kapcsolatba Ghánával?

–         –  Még 1965-ben, mégpedig édesapám révén, aki Afrika első ember alkotta tavának kutatását indította be Ghánában. Én, mint ifjú tinédzser ott jártam iskolába, és ennek köszönhetően mindig nagy lelkesedéssel voltam Ghána iránt, mindig a második hazám lesz. A volt nagykövet kért fel a tiszteletbeli konzuli címre, hiszen ő nagyon forszírozta, hogy legyen helyette valaki, aki képviseli Ghánát, miután a követséget bezárták.

Milyen a kapcsolat a két ország között?

–          – Egyre többen érdeklődnek Ghána iránt mind kulturális, mind gazdasági téren. Nem véletlenül, mert azért Ghána – ahogy mondják büszkén a ghánaiak is – Nyugat-Afrika kapuja. Ez egy biztos, politikailag és gazdaságilag is stabil ország, ahol valóban van mit keresnünk, ráadásul nem ismeretlen a számukra Magyarország. Ha ott az embert megkérdik honnan jött, és kiderül, hogy Magyarországról, akkor egyből rávágják, hogy Budapest, nem tévesztvén össze Bukaresttel, ami mindenképpen jólesik. Nem beszélve arról, hogy a temai kikötőben a Ganz darugyárról mindenki tudja, hogy magyar. Hosszú ideig a Nokiával azonosítottak minket, hiszen a Nokiával vonultunk be utoljára a piacra és a köztudatba. De mondhatnám azt is, hogy a Tokaji bor, hiszen én még emlékszem arra, amikor Ghánában a Tokaji bort úgy hirdették óriásplakátokon, hogy „A borok királya, a királyok bora”. Azóta is emlegetik, hogy a magyar tokajinak még helye van Ghánában, és bízom benne, hogy hamarosan a HTCC, a magyar kereskedelmi és kulturális központon keresztül visszakerül a ghánai boltok polcaira.

Milyen szerepet vállal a HTCC a két ország kapcsolatainak erősítésében?

–           – Míg régen volt egy nagykövetségünk és kereskedelmi kirendeltségünk, a HTCC most ennek a kettőnek a pótlására, magánkezdeményezésből jött létre. Legfontosabb „küldetése”, hogy elősegítse a két ország közötti kereskedelmi és kulturális együttműködéseket. Ennek keretében például már Magyarországon járt egy ghánai együttes, akik a siketnémák világnapján léptek fel. A ghánai zene ugyanis zömmel dobokból áll, a dob rezgését pedig átveszi az emberi test. Így a siketnémák tökéletesen érezték a zenét és együtt táncoltak a ghánaiakkal. Nem beszélve arról, hogy rögtön kommunikáltak is, tehát a világnyelv valójában a siketek jelbeszéde, mert a ghánai a magyarral tökéletesen kommunikált. Csodálatos élmény volt.

Miben tud segíteni egy tiszteletbeli konzul mind a magyaroknak, mind a ghánaiaknak?

–           – Nagyon szerteágazó a feladat, a vízum kiadás mellett az itt élő ghánaiak úti okmányainak hitelesítése, vagy éppen a lejárt okmányok pótlása, az anyakönyvi kivonatok hitelesítése, és sorolhatnám, mennyi minden adódik, amikor bajba kerül egy itt élő, vagy éppen egy átutazó ghánai. menekülttáborok látogatása, tehát ennek vannak nagyon szép és árnyoldalai is. A tiszteletbeli konzul feladata például többek között az is, hogy szorgalmazza és elősegítse, hogy ghánai diákok jöjjenek Magyarországra, hogy a két ország közti kulturális, oktatási együttműködés valamilyen keretet öltsön, mert ezek már lejártak. A kereskedelem terén is sok segítségre szorulhatnak a magyar vállalkozók, hiszen egyre több a megkeresés erről a kontinensről, ami nem mindig valós. Ennek a kontrollja csak úgy valósítható meg, ha van egy központ, Magyar Ház Ghánában, ahol le tudják ellenőrizni azokat a cégeket, akikkel esetlegesen a magyar vállalkozók kapcsolatba kerülnek az interneten keresztül.

Említene egy olyan esetet, amikor átverésről volt szó?

–           – Egy ghánai cég 5 ezer darab kandallót rendelt, amin a magyar gyártó annyira belelkesült, hogy már tárgyalást folytatott a bankjával, hogy hitelt vegyen fel. Én próbáltam felvilágosítani, hogy Ghánában persze van kandalló, de 5 ezer darabot rendelni egy trópusi országba egy kicsit gyanús. Ki is derült, hogy megtévesztés volt, mert a megrendeléshez a ghánaiak rögtön ajánlották, hogy megcsinálják azt a tendert is pár ezer dollárért, amivel ezt meg lehet nyerni. Mondtam, hogy most van az a pillanat, amikor nem szabad tovább menni, a kollégánk utána nézett kint a cégnek, és csak annyit mondhatok, szerencse, hogy ez a magyar vállalkozó nem fizetett előre semmit, mert becsapás volt az egész.

Milyen kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok még jobban elmélyüljenek?

–           – A héten Németh Zsolt államtitkárral utazok Ghánába, aki a két külügyminisztérium között ír alá egy együttműködési megállapodást mind sport, kulturális és gazdasági téren. Tehát elindul egy folyamat, ami mindkét ország hasznára fog válni. 

IMG 3519

(Visited 2 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez