A kormány által előző héten terrorszervezetnek nyilvánított Muzulmán Testvériség hívei gumiabroncsokat égettek, és köveket, Molotov-koktélokat és tűzijáték-petárdákat hajítottak a kivezényelt rohamrendőrök felé, akik vízágyúkat és könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatására. A rendőrség a szervezet 122 tagját letartóztatta tiltott fegyverviselés címén. A Muzulmán Testvériség állítása szerint támogatói fegyvertelenek.
Az állami televízió arról számolt be, hogy egy férfi és egy nő Alexandriában, egy ember a Kairótól délre levő Fajjúm városában, egy másik pedig a Szuezi-csatorna mentén fekvő Iszmáilíjában vesztette életét.
Az egészségügyi minisztérium közlése szerint Kairó különböző negyedeiben hárman haltak meg. Azt nem tudni, hogy rendőrök, vagy esetleg fegyveres civilek végeztek velük.
Ugyancsak pénteken ismeretlen tettesek út menti pokolgépeket hoztak működésbe egy katonai konvoj közelében a Sínai-félszigeten, a támadásban a biztonsági erők négy tagja megsebesült.
Az újabb összecsapások azután törtek ki, hogy a Muzulmán Testvériség arra buzdította híveit, szálljanak szembe a szervezetet betiltó hatóságokkal. Az iszlamisták jelenleg két kulcsfontosságú belpolitikai esemény ellen tiltakoznak: az első a Mohamed Murszi megbuktatott egyiptomi elnök ellen folyó bírósági eljárás január 8-i folytatódása, a második pedig az ország új alkotmányáról rendezendő január 14-15-i népszavazás.
Az előző alkotmányt felfüggesztették, amikor a hadsereg júliusban megbuktatta az iszlamisták érdekeit képviselő Murszit. A Muzulmán Testvériség már korábban bejelentette, hogy bojkottálja a tervezett népszavazást, és kampányt indít ellene.
Az egyiptomi kormány közvetve az ország legbefolyásosabb iszlamista szervezetét tette felelőssé az Egyiptomban elszaporodott erőszakos cselekményekért. A testvériséget már szeptemberben betiltotta egy kairói bíróság azzal a váddal, hogy fegyveres iszlamistákat képez ki és finanszíroz a Sínai-félszigeten. A mozgalomnak gyakorlatilag a teljes vezetősége és több ezer aktivistája börtönben van, az ellenük folyó perekben tüntetők megölésével, hazaárulással és terrorizmussal vádolják őket, amiért akár halálbüntetés is kiszabható. Terrorszervezetté nyilvánítása még keményebb hatósági fellépést tesz lehetővé ellene.