A világi politikai erők szerint a gazdasági és politikai válságban lévő országnak mihamarabb választott vezetőre van szüksége, aki képes összefogni és irányítani a kormány munkáját.
Mások viszont attól tartanak, hogy így túl erős és ellenőrizetlen elnöki hatalom jönne létre, és ha Szíszi jutna hatalomra, azzal az egyiptomi politikába hagyományosan nagy beleszólással bíró hadsereg megerősítené az irányítását az ország felett. Iszlamisták emellett azt állítják, hogy a világiak azért akarják halogatni a parlamenti választást, mert veszítenének rajta.
A Murszit elmozdító Szíszi tábornok a hozzá közel álló források szerint még nem döntött arról, hogy induljon-e az elnökválasztáson, de elemzők szerint a befolyásos fegyveres erők nagy nyomást gyakorolnak rá ennek érdekében az ország romló biztonsági helyzete miatt.
Egyiptomban csak a múlt héten három robbantásos merénylet történt, amelyekért a kormány a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget tette felelőssé, és szerdán terrorszervezetnek minősítette a már korábban betiltott csoportot.
Hétfőn az iszlamista szervezet 139 tagját kétéves szabadságvesztésre ítélte egy egyiptomi bíróság lázadás és szabotázs vádjával egy júliusi hadseregellenes tüntetéssel kapcsolatban.
A Muzulmán Testvériség ellen Murszi megbuktatása óta hajtóvadászatot folytatnak a hatóságok. A mozgalomnak gyakorlatilag a teljes vezetősége és több ezer aktivistája börtönben van.
A szervezet már korábban jelezte, hogy bojkottálni fogja a választásokat. A Muzulmán Testvériség nyerte a legutóbbi parlamenti és elnökválasztást is Egyiptomban tavaly.
Egyiptomban, ahol július óta folyamatosak a tüntetések és a hatóságok egyre erőszakosabban lépnek fel a hadsereg bírálói ellen, január közepén tartanak népszavazást – a Muzulmán Testvériség által kidolgozott, de júliusban felfüggesztett alaptörvényt helyettesítő – új alkotmányról. Ezt követően kell majd kiírni az elnök- és parlamenti választást.