Az adatokat hétfő délután ismertette a Le Monde. A mértékadó liberális napilap szerint azért feltűnő ez az arány, mert a Maliban januárban indított francia katonai akció kezdetén 63 százalékos volt a társadalmi támogatottság.
Az IFOP december 6-7-én, 950 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült felmérését egyébként referenciának tekinti a védelmi minisztérium is, miután az intézet az 1990-es évek óta készít hasonló felméréseket, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást. A kutatást vezető Jérome Fourquet szerint az eredménynek két magyarázata van. A franciák belefáradtak abba, hogy a hadseregük olyan övezetekben avatkozik be, ahol a humanitárius és katonai akciók ellenére a helyzet hosszú távon is nagyon nehezen javul. Ezenkívül a gazdasági válságban a franciák úgy vélik, hogy a közpénzeket más fontos dolgokra is fel lehetne használni.
“Ez nem stratégiai, hanem szociális nézeteltérés” – mondták a lapnak a védelmi miniszter környezetében, ahol a Le Monde szerint előre tudták, hogy nem lesz népszerű az újabb afrikai beavatkozás. A közvélemény és Franciaország európai partnereinek támogatása nélkül pedig nem lehet sikeres az akció – hívta fel a figyelmet a Le Monde, amely szerint a védelmi minisztérium ezért tudatos kommunikációs kampányt folytat, és már négy hónapja a humanitárius helyzet miatt szükséges katonai beavatkozás lehetőségét hangsúlyozza.
Az is fontos a támogatottság szempontjából, hogy a kitűzött célokat a francia hadsereg milyen gyorsan tudja teljesíteni. “Nem mondunk majd olyat, hogy a béke helyreállt. Azt fogjuk mondani, hogy szünetelnek az összecsapások, miközben a média azokat a segélyszervezeteket mutatja, amelyek éppen (a helyszínen) dolgoznak” – idézte a lap a védelmi miniszter kabinetjét.