Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök iszlamista híveinek tüntetései szinte mindennaposak azóta, hogy a hadsereg eltávolította a politikust a hatalomból. A felvonulások gyakran torkollottak a rendfenntartókkal, illetve a civil lakossággal való összetűzésekbe. A tüntetések elfojtása érdekében a hadsereg támogatásával hivatalba lépett ideiglenes kormány a múlt vasárnap szigorú rendeletet hozott a politikai gyűlések korlátozásáról.
A világi államberendezkedést támogató számos aktivista szerint a kormány valójában a készülő alkotmánymódosítással szembeni bírálatokat akarja elhallgattatni. A törvényt bírálták az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezetek is, szerintük a törvény szabad kezet ad a rendőrségnek abban, hogy melyik tüntetést tiltja be és melyiket engedélyezi.
A Reuters hírügynökség értékelése szerint a jelenlegi zavargások késleltethetik az alkotmánymódosítás folyamatát. A még Murszi elnöksége alatt elfogadott alkotmányszöveg módosítására egy ötvenfős parlamenti bizottság dolgoz ki javaslatokat. A tervezetet később – várhatóan januárban – népszavazásra bocsátják.
Az iszlamisták a teljes alkotmánymódosítási folyamatot elutasítják. Világi beállítottságú – vagyis az állam és a vallás teljes szétválasztását pártoló – aktivisták várhatóan szintén tüntetéseket tartanak majd. Ők a készülő alkotmánytervezetnek azokat a cikkeit ellenzik, amelyek kiterjesztenék a hadsereg és az elnök hatalmát.
Murszi demokratikus választásokon került hatalomra, miután a tekintélyelvű kormányzást megvalósító Hoszni Mubarak elnököt megbuktatták az “arab tavasz” nagyszabású tüntetései. Bírálói szerint azonban a politikus később egy iszlamista kisebbség érdekét szem előtt tartva kezdte irányítani az országot.