Barrio Chino- kínai negyed- ez a furcsa elnevezése a határnak, amely elválasztja az afrikai spanyol területet, Melillat Marokkótól. Ez csak gyalogos átkelőhely. A szabályok szerint a poggyász személyi tulajdonnak minősül és nem kereskedelmi árunak, ezért vámmentesen lehet bevinni. Így aztán asszony karaván kígyózik a drót kerítés két oldalán. Mi van a csomagokban? Használt ruhaneműtől kínai játékokig szinte minden. Egy-egy menetért három euro jár, a szerencsésebbek négyet vagy ötöt kapnak. De ez nem nettó munkabér, mert a marokkói határőrök várják a baksist! Aki nem fizet, az az életét kockáztatja! Van olyan asszony, aki napi 3-4 menetet is vállal. Ők általában családfenntartó nők, akiket a férjük elhagyott vagy meghalt. Más megélhetésük nincs. Melillaban viszont heves vita folyik a helyi vezetésben: meddig tűrjük ezt a középkori módot? Melilla állítólag évente 300 millió euro hasznot húz abból, hogy engedélyezi az asszonyok teherhordó karavánját. Az árukat ugyanis Melillaban vásárolják meg, a be nem fizetett vám viszont nem a kis spanyol közösségnek hiányzik Marokkó határán hanem az egész spanyol államnak. Öszvér asszonynak lenni persze nem leányálom, de szükség törvényt bont, így ha a szabályok nem változnak, akkor továbbra is kanyarogni fog az asszony karaván hátán 60-80 kilós bálákkal Spanyolország és Marokkó határán
Teherhordó asszonyok 3 euróért Marokkó és Spanyolország határán
60-80 kilós csomagok alatt roskadozva lassan halad a menet Melilla és Marokkó határán. Az asszonyok, akiket teherhordó öszvéreknek nevez a helyi népnyelv, így vámmentesen vihetik be az árut Marokkóba.
(Visited 1 times, 1 visits today)