A szalafista áldással szexelő női dzsihád harcosok ügye bejárta a világsajtót hiszen már a költő is megírta: a harctér nászi ágy! De vajon igaz-e a történet? Konkrét bizonyítékokkal Tunézia belügyminisztere nem szolgált. Újságírók viszont megpróbáltak utána járni az ügynek. Kiderült: a nagytekintélyű szalafista imám, akire korábban hivatkoztak, nem vállalta fel a fatwat, mely engedélyezte volna a házasságon kívüli szexet a dzsihád érdekében.
Maguk az érintett dzsihád harcosok mind cáfolták, hogy ilyen női brigád létezne! Majd megvádolták Asszad rendszerét, hogy Damaszkusz terjesztette el a világban a furcsa mesét, hogy lejárassa ellenfeleit. Állítólag a csecsen háború női harcosairól készült fotókat használták fel azok a televíziók Libanonban, melyek először terjeszteni kezdték a szex és dzsihád történetet.
Minden háborúban az első halott az igazság, tehát valószínűleg sohasem derül ki: vajon tényleg mentek-e fanatikus fiatal nők Tunéziából Szíriába, hogy ott dzsihád harcosokkal szexeljenek, majd méhükben gyermekkel térjenek haza, és aztán kis dzsihád harcost szüljenek. Előfordulhat egy olyan lehetőség is, hogy a tunéziai lányok olyan tunéziai fiúk után mentek Szíriába, akik részt vesznek a dzsihádban Asszad rendszere ellen.
A francia sajtó, amely először adott hírt a szex és dzsihád történetről, fura helyzetbe került: az elnök, Francois Hollande határozottan támogatja Asszad ellenfeleit, és híve a katonai csapásnak. Ám az ellenfelek jelentős része dzsihád harcos, aki amúgy ellenfelének tekinti a világi francia államot. Így a francia sajtó nem tehet mást: beszámol az érdekes hírről, hogy a szex és a dzsihád összetartozhat, de elmondja azt is: erre egyelőre semmilyen bizonyíték sincs sem Tunéziában sem pedig Szíriában.