Az előadások a téma teljes spektrumát felölelték – volt szó biztonság és Európa-politikáról, illegális migrációról, élelmezésről és demográfiáról. Pap László, a rendezvény kezdeményezője, hazánk volt rabati nagykövete elmondta, nem véletlen, hogy az ötlet épp Marokkóból indul ki. A királyságban, az utóbbi években éppúgy nyitnak hazánk, és a kelet-európai térség felé, ahogy Magyarország is egyre nyitottabbá válik Afrika és az arab világ irányába. A Maghreb térségéből érkezett felszólalók ugyanakkor nem győzték hangsúlyozni -a két régiónak egészen más a perspektívája: a V4-eket az Európai Unió beengedte sorai közé, míg Észak-Afrikának nincs egyértelmű európai perspektívája, sőt az Unió, bár elsődleges partnere a térségnek igazán nem is fogalmazott meg egyértelmű jövőképet az arab országok számára. Az elvárások magasak az új arab demokráciákkal szemben, ugyanakkor Európa nem hajlandó olyan ígéreteket tenni, mint, amilyeneket a kilencvenes éveke elején az akkor felszabadult kelet-európai országoknak tett, mondták.
Szintén a különbségekre hívta fel a figyelmet N Rózsa Erzsébet, a Külügyi Intézet munkatársa: az elmúlt évek “demokratizációs turizmusa” lezárult, bebizonyosodott, hogy a két régió alapvetően eltérő társadalmi-történelmi gyökerei miatt más utat jár be, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyes részkérdésekben ne adhatnának a volt szocialista országok releváns tanácsokat az új arab demokráciáknak. Hasznosíthatóak a tapasztalatokat az új intézmények kiépítésében, de akár abban is, hogy mi miket rontottunk el az átmenet során. Többen hangsúlyozták az együttműködés hiányát . Nem csak a két régió között -hiszen természetes vetélytársak az uniós fejlesztési pénzek elnyerésében, hanem az egyes régiókon belül is. A történelmi rivalizálások, ellentétek,, miatt az egyes régiók képtelenek hatékony regionális érdekképviseletre Brüsszelben, a belső kommunikáció zavarai pedig a gazdasági összteljesítményt is rontják.
{youtube}P_GaDxuH9qg{/youtube}
Kanizsay Endre professzor azt emelte ki – egy lengyel előadó példája nyomán – hogy a két régió jelenleg csak Brüsszelen vagy Párizson keresztül érintkezik egymással. A lengyel tejélport, a magyar gyógyszert francia közvetítőkön keresztül árulják a Megherebben – pedig a jobb közvetlen kapcsolat, vagy akár a régi közvetlen kapcsolatok újjáélesztése serkentőleg hathatna mindkét régió gazdaságára. Ehhez azonban ki kell aknázni azt a tudást, ami – szakértői szinten – jelen van akár hazánkban, akár a Maghreb országaiban.
Fotók: http://www.kulugyiintezet.hu